Az idősebbek esetében már egy mindössze három hónapos jóga vagy meditációs tanfolyam is segíthet enyhe memóriazavarok kialakulásának elkerülésében.
Az idősebbek esetében már egy mindössze három hónapos jóga vagy meditációs tanfolyam is segíthet annak elkerülésében, hogy az időskori elbutulás és az Alzheimer-kór megelőző formájaként ismert enyhe memóriazavarok alakuljanak ki náluk.
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem szakemberei a jógázás és a meditáció esetleges megelőző szerepét szerették volna feltárni azoknak az enyhe memóriazavaroknak a kialakulásában, amelyekből aztán időskori elbutulás és Alzheimer-kór alakulhat ki. Ez az állapot még nem egy konkrét betegség, a gondolkodásbeli és az emlékezőképességben azonban már érzékelhető változások jelentkeznek az érintett személyeknél. A 65 év felettiek nagyjából 10-20 százalékát érintő enyhe memóriazavarokra nincs gyógyszeres kezelés, így mindenképp érdemes azoknak a módszereknek a kutatásával foglalkozni, amelyek a további emlékezetromlást elkerülhetővé teszik.
A 25, 55 éves és ennél idősebb résztvevővel végzett vizsgálatban 12 hétig vizsgálták a heti egyszeri Kundalini-jóga, illetve a Kirtan Kriya meditáció néven ismert módszer naponta történő gyakorlásának enyhe memóriazavarokra gyakorolt hatásait. A Kundalini-jóga egy tudatosságot fejlesztő módszer, amely légzőgyakorlatokból és meditációból áll, a Kirtan Kriya pedig egy olyan meditációs technika, amelynek során közös éneklést és különféle vizualizációs gyakorlatokat végeznek a résztvevők. Ezt az utóbbi módszert több ezer éve alkalmazzák Indiában, éppen azért, hogy az idősek minél tovább megőrizzék szellemi frissességüket.
A jógát és a meditációt 14 résztvevőnél próbálták ki, a többieknél pedig azt nézték meg, hogy milyen hatása van a napi egy órán történő keresztrejtvényfejtésnek vagy az emlékezetfejlesztő számítógépes játékoknak. A szakemberek a vizsgálat kezdetén, majd három hónap elteltével is memóriateszteket végeztettek a résztvevőkkel, ezen kívül egy modern képalkotó eljárással, a funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) néven ismert képalkotó eljárással is megvizsgálták az agyi folyamatok változásait.
A nevek vagy szólisták megjegyzésében mindkét csoportnál javulást lehetett tapasztalni. A jógázó és meditáló csoportban azonban a vizuális és a térbeli memóriaképességek is jelentősen javultak: ez a csoport jobb teljesítményt nyújtott a navigációs feladatokban és az olyan teszteken, ahol helyekre kellett emlékezni. Ebben a csoportban egy további pozitív változást is tapasztaltak a kutatók: a jógázó és meditáló résztvevők kevésbé voltak szorongóak vagy lehangoltak, és a stresszhelyzetekkel is jobban meg tudtak küzdeni. „A memóriazavarok idővel hangulatromláshoz vezetnek, ezért ez az eredmény különösen fontos” – hangsúlyozta dr. Helen Lavretsky pszichiáter.
Az agyi aktivitást elemző fMRI vizsgálatokból az is kiderült, hogy a verbális és a vizuális/térbeli emlékezet javulása az idegsejtek között megjelenő új kapcsolatok kialakulásával is együtt járt. Ezek az új kapcsolatok jelentősen nagyobb számban voltak érzékelhetőek a jógázó és meditáló csoportban, mint amit a hagyományos memóriafejlesztő gyakorlatokat végzőknél tapasztaltak.
„Tanulmányunk eredményei alapján minden idősebb korúnak ajánljuk mind a jógát, mind a meditációt: mindkét módszer viszonylag kevés energiabefektetéssel, különösebb anyagi áldozatok nélkül gyakorolható, és növeli az esélyt, hogy hosszabb távon is megőrizzük a mentális egészségünket” – mondta Lavretsky.
Kapcsolódó cikkek