Egy második idegen nyelv tanulása oly mértékben stimulálja az agyat, hogy jelentősen késleltetheti az Alzheimer-kór kialakulását.
Nem tud még spanyolul vagy franciául? A legújabb kutatások szerint a későbbi életévekben való nyelvtanulás is kifizetődő az egészségünk szempontjából. Minél jobban megtanul egy nyelvet, annál több haszna lesz belőle, ám kutatók szerint minden apró lépés jelentőséggel bír.
A többnyelvűség előnyei
A legtöbb többnyelvűséget vizsgáló tanulmány a kisgyermekeket vizsgálja, melyeknél főleg arra kíváncsiak, hogy lehetséges az, hogy pusztán azáltal, hogy két különböző nyelven beszélnek hozzájuk, mindkettőt tökéletesen elsajátítják szinte ugyanannyi idő alatt, mint amennyi a többieknek csak az anyanyelv tanulásához szükséges.
Kutatások szerint a kétnyelvű babák agya rugalmasabb, és alkalmasabb a multitasking-ra (több funkció egyidejű használatára). Felmerül azonban a kérdés, hogy a fiatalkori mentális “zsonglőrködés” milyen védelmet nyújt a kognitív hanyatlás ellen idősebb korban.
Többnyelvűség és az Alzheimer-kór
Ellen Bialystok, a torontói York Egyetem pszichológia professzora 450 Alzheimer-beteget vizsgált, akiknél a kutatás kezdetén ugyanolyan mértékű mentális hanyatlást tapasztaltak. A vizsgáltak fele volt kétnyelvű, életük nagy részében mindkét nyelvet használták, míg a másik felük egynyelvű volt. A kétnyelvű betegeknél az Alzheimer-kór tünetei csak 4-5 évvel később jelentkeztek, mint az egynyelvűeknél.
A kétnyelvűség nem véd az Alzheimer-kór kialakulása ellen, ám mikor a betegség megkezdi csendes támadását, a tünetek csak jóval később jelentkeznek. Ennek oka az, hogy az agy, noha mindkét nyelvet használja, megtanulja gátolni azt, amelyikre éppen nincs szükség. Emellett kétnyelvű babák megfigyelésekor kiderült, hogy sokkal hamarabb tanulnak meg összpontosítani.
Egy kutatásban spanyol kétnyelvű – spanyolul és katalánul beszélő – babákat vizsgáltak, akiknek olyan hang nélküli videót mutattak, ahol számukra ismeretlen nyelven – angolul és franciául – beszélő nőket mutattak. A babák pusztán az arckifejezések alapján különbséget tudtak tenni a két nyelv között! Az egynyelvű gyerekek erre a feladatra képtelenek voltak.
Sohasem késő elkezdeni!
Természetesen legtöbbünk nem olyan szerencsés, hogy kétnyelvűként nőjön fel, ezért a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy pubertáskor után már nehezebb egy újabb nyelv megtanulása. Ennek az is oka lehet, hogy felnőttként már annyi mindennel kell foglalkoznunk, hogy nem tudunk kellő figyelmet szentelni egy új nyelvre. Szakértők szerint ilyenkor az erős vezetői ellenőrzés sokat segíthet a nyelvtanulásban.
Nem kell azonban profi módon tudni egy nyelvet ahhoz, hogy annak előnyeit élvezzük. Ha egész életünkben folyamatosan tornáztatjuk az agyunkat, azzal hozzájárulunk ahhoz, hogy tovább maradjunk szellemileg frissek, kognitív képességeink ellenálljanak az öregedésnek és betegségeknek.
A keresztrejtvény-fejtés mellett ezért ajánlják, hogy bátran kezdjünk neki új dolgok tanulásának 40, 50 és 60 éves korban is – így biztosan aktívan tartja az agyát!
