Egy új, egyelőre csak egereken igazolt eredmény szerint ha rendszeresen éjjelente falatozunk a tanulási folyamatok és a memória romlásához vezet.
Egy új, egyelőre csak egereken igazolt eredmény szerint ha rendszeresen éjjelente falatozunk, akkor az agy különböző területein elhelyezkedő biológiai órái kiesnek az egymáshoz viszonyított, megszokott ritmusukból, ami aztán a tanulási folyamatok és a memória romlásához vezet.
Agyunkban kétféle biológiai óra is működik, az egyik az úgynevezett szuprakiazmatikus mag az agy hipotalamusz nevű területén, a másik pedig maga a hippokampusz. Az előbbi agyterület a szemen keresztül érzékeli a megvilágítás mértékét, az utóbbi pedig az eltelt idő mennyiségének érzékelésében játszik fontos szerepet.
„Sokan vannak manapság, akik éjjel is aktívak, olyankor, amikor egyébként aludniuk kellene. Ezért lenne fontos tudnunk, hogy van-e az éjjel végzett aktivitásoknak valamilyen negatív hatása az agyunkra, például a tanulási és emlékezeti folyamatainkra” – mondja a kutatás céljáról Dawn Loh, az Los Angeles-i Kalifornia Egyetem alvással és cirkadián ritmusokkal foglalkozó részlegének kutatója.
Az éjjel végzett aktivitások közül azért az evésre esett a szakemberek választása, mert ismert, hogy ez az anyagcsere-folyamataink egészséges működését is befolyásolja, és többek között a cukorbetegséget megelőző állapotokat idézhet elő a szervezetben. A vizsgálathoz használt egerek egy részét a normál nappali időszakokban etették, másik részüket viszont éjjel, amikor egyébként aludtak volna. Az állatok emlékezeti képességeinek változásait úgy vizsgálták meg, hogy képesek-e később is felismerni egy-egy újonnan nekik megmutatott tárgyat.
Az eredmények azt mutatták, hogy jelentős mértékben romlott azoknak az egereknek az emlékezeti képessége, amelyeket rendszeresen éjjel etettek. Sőt – egy félelemre történő kondicionálási kísérlet eredményei alapján – ezeknek az állatoknak nemcsak a rövid távú, hanem a hosszú távú emlékezetében is romlást lehetett megfigyelni. A memóriaromlás oka a következő volt: a kétféle, fentebb már említett biológiai óra közül az első (szuprakiazmatikus mag) működése az éjjeli evéseket követően is változatlan maradt, a hippokampusz működése viszont szinkronba került az etetések időpontjával. A kétféle biológiai óra tehát egymással összhangban működik a rendes, nappali etetések mellett, elcsúsznak azonban egymáshoz képest akkor, ha a táplálék csak éjjel elérhető. Hosszú távon mindez jelentősen rontotta a hippokampusz működését, és mivel ez a terület épp az emlékezeti és tanulási folyamatokkal függ össze, a változások következményeként gyengébbé vált az állatok rövid- és hosszú távú memóriája.
Az eredmények alapján feltételezhető, hogy az emberek esetében is hasonló folyamatok játszódnak le, és emiatt nem mindegy, hogy a normális, megszokott időpontokban, vagy rendszeresen éjjelente eszünk-e. Ennek megerősítése a további kutatások feladata lesz, annyi azonban már most is ismert, hogy a hosszú időn át váltott műszakban dolgozók szintén rosszabbul teljesítenek a gondolkodási és tanulási képességeket vizsgáló kognitív teszteken.
Forrás: Misaligned feeding impairs memories http://elifesciences.org/content/4/e09460, Midnight munchies mangle memory http://www.sciencedaily.com/releases/2015/12/151223141445.htm
Kapcsolódó cikkek