A sok egy helyben ülés zsugorítja az agyat
Csökkenhet az agyunk mérete, ha a 30-as, 40-es éveinkben folyton csak ülünk.
Csökkenhet az agyunk mérete, ha a 30-as, 40-es éveinkben folyton csak ülünk – a folyamat természetesen nem azonnal, hanem nagyjából két évtized alatt megy végbe egy bostoni egyetem 1600 személy adatain elvégzett vizsgálata szerint. Az ok az öregedés, amit jelentősen felgyorsíthat, ha szinte sosem mozgunk.
A kutatók olyan személyek adatait elemezték, akiket korábban 20 éven keresztül követtek egy a mozgás egészségre gyakorolt hatásait vizsgáló kutatás keretében. A 31 és 49 év közötti résztvevők az 1970-es évek végén, illetve az 1980-as évek elején vettek részt egy futópadon elvégzett fitnessz-teszten: ennek során addig kellett futni, amíg a szívritmus el nem ért egy bizonyos értéket, amit a fittebb résztvevők lassabban, a kevésbé jó egészségi állapotban lévők pedig gyorsabban értek el.
Az akkori részvevők 1998 és 2001 között estek át egy átfogó neurológiai vizsgálaton, amelynek keretében a hagyományos neurológiai tesztek mellett mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálatokkal (MRI) is elemezték az agy általános állapotát és működését. Az idegrendszerrel foglalkozó kutatók körében elismert folyóiratban, a Neurology-ban közölt eredmények alapján azoknál, akik a legrosszabb egészségi állapotban voltak a fitnessz-tesztek idején, nagy eséllyel az agyméret csökkenését is meg lehetett állapítani a 20 évvel későbbi felvételeken.
„Közvetlen összefüggés volt kimutatható a korábbi gyengébb fizikai teljesítőképesség és az agy évtizedekkel későbbi térfogata között. Szerintünk ez arra utal, hogy akik keveset mozognak, azoknál gyorsabban zajlanak az öregedési folyamatok, amelyek más szervekhez hasonlóan az agyat is érintik” – mondta eredményeikről dr. Nicole Spartano, a cikk egyik szerzője.
Az agytérfogat csökkenése az életkor növekedésével párhuzamosan egy teljesen természetes dolog, az viszont nem derült ki eddig, hogy a testmozgás hiánya akár jelentősen is felgyorsíthatja ezt a folyamatot. A résztvevők teljes agytérfogata átlagosan 0,2 százalékkal csökkent évente, azoknál viszont, akik keveset mozogtak, ennek a sokszorosa is előfordult: az adatok azt mutatták, hogy a futópados teszten szerzett pontszámok átlag alatti értékeinél minden 20 százalékos csökkenés az agy további, 0,2 százalékos méretcsökkenésének volt megfeleltethető. A 20 százalékos teljesítménycsökkenések tehát pontosan annak felelnek meg, mintha valaki még egy plusz évet öregedett volna a valódi életkorán felül.
A fizikai állóképesség és az agy öregedése között vélhetően a vérnyomás jelenti az egyik legfontosabb kapcsolatot. Minél alacsonyabb a vérnyomásunk, annál kisebb terhelés éri az agyat, és mivel a rendszeres mozgás általában véve csökkenti a vérnyomást, az agy így hosszabb távon kisebb megterhelésnek van kitéve.
Dr. Laura Phipps, az Alzheimer’s Research UK nevű nonprofit szervezet szóvivője kiemelte: „Most már tudjuk, hogy a szív egészsége már a harmincas-negyvenes évek körül elkezdi befolyásolni az agy állapotát.” Az Alzheimer-kór és az elbutulás megelőzésében így talán az is segíthet, ha minél többet és minél rendszeresebben mozgunk.
Kapcsolódó cikkek
