A szellemi leépülés kivizsgálása

Agyunk sokmilliárd idegsejtből áll, leépüléses folyamataik háttere szerteágazó. A leépülés megítélése mindig egyéni, a vizsgált személy egészséges állapotában nyújtott teljesítményéhez viszonyítandó. Társuló pszichés tünetek, a beteg személyiségének megváltozása színezi a képet. Előrehaladott stádiumban a felismerés egyszerű, ám akkor a terápiás lehetőségek már minimálisak, így a folyamat sokfélesége ellenére a korai diagnózis, a terápia időbeni elindítása lényeges. Sajnos a kezelés célja sok esetben csak a további romlás lassítása tud lenni.

A demenciák az idősebb korra jellemzők, ekkor már számos testi betegség is fennállhat párhuzamosan (pl. magasvérnyomás, keringészavarok), akár a pszichés funkcióromlást önmagában okozva, így a kivizsgálás több szakterületet (belgyógyász, neurológus, stb.) érinthet a pszichiátria mellett. Kiemelendő a családorvos szerepe a probléma első felismerésében.

Fontos a beteg, sőt az őt jól ismerő hozzátartozó részletes kikérdezése, sokszor a beteg maga nem is észleli a bajt. Fokozódó, a kipihentségtől, stressztől független koncentrációzavar, feledékenység, tárgyak otthoni keresgélése, új helyszíneken tájékozódási problémák, munkateljesítmény romlása figyelmeztető jelek. A beteg érdeklődési körének, szokásaink megváltozása, a beteg érzelmi „elszürkülése” mind gyanújelek. A folyamat kezdeti szakaszában a beteg felületes beszélgetéskor látszólag jó teljesítményt nyújt, de ha konkrétumokra kérdezünk rá, gyakori a tényeket elkerülő, általánosságok szintjén mozgó, sztereotip válasz. Előrehaladottabb állapotban, a beteg zavart nevetgéléssel nem tudom, nem jut eszembe, tudja azt maga is, miért kérdez ilyeneket, hagyjon engem ezzel békén jellegű reakciókkal válaszol az alap tájékozódást felmérő rutinkérdésekre, mint például „mi a mai dátum?” Fel kell tárni az egyéb betegségeket, szedett gyógyszereket, sőt a beteg életvitelét is, pl. a rendszeres alkoholfogyasztás is eredményezheti a szellemi leépülést.

A kikérdezés részeként 10 perc alatt elvégezhető a Mini Mentál teszt (MMSE), ez egyszerű szóbeli, írásbeli és rajzos feladatokból áll, 30 pontos skálán számszerűsíti tájékozódó jelleggel a beteg mentális teljesítményét és leépültségét. Hasonló célú az órarajzolási teszt, itt egy körre kell a számokat és a mutatókat berajzolni. Amennyiben a kikérdezéssel és a szűrőtesztekkel van egy gyanúnk, vizsgálatokkal léphetünk tovább. Vércukor és egyéb laborok, vérnyomásmérés akár önmagukban is sok kérdést megválaszolhatnak. Beutalókkal bonyolultabb, részletekbe menő vizsgálatokra küldhető a beteg. Agyi erek Doppler ultrahang vizsgálatával érelmeszesedés szerepe kereshető, de CT, MR vagy bizonyos esetekben akár a nehezebben hozzáférhető SPECT, PET képalkotó vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Céljuk agyi infarctusok és egyéb kóros elváltozások, akár tumorok felismerése vagy kizárása. Lassabb, Alzheimer jellegű leépülés esetén a ma már könnyen hozzáférhető CT vizsgálat is sokatmondó lehet, az agykéreg sorvadása (corticalis atrophia) lehet a CT lelet, bár megjegyzendő, az Alzheimer-kór megállapítása nem egy-egy vizsgálaton múlik, azokkal inkább csak „szűkíteni” lehet a kört.

Dr. Dinya Zoltán