Az agy emlékezettel kapcsolatos régiójában egy olyan terület is van, amely a már eltárolt emléknyomok szándékos gyengítéséért felelős.
Meglepő dolgot igazolt egy spanyol kutatócsoport az agy tanulással és felejtéssel kapcsolatos folyamatainak tanulmányozása során: az agy emlékezettel kapcsolatos régiójában egy olyan terület is van, amely a már eltárolt emléknyomok szándékos gyengítéséért felelős.
Mindezt egy spanyol kutatócsoportnak sikerült igazolnia, miközben egerekkel végeztettek el különféle, az emlékezeti folyamatokat vizsgáló kísérleteket. A korábban tárolt emlékek elfelejtését aktiváló idegsejteket ezúttal ugyan génmódosítás segítségével sikerült „bekapcsolni”, a vizsgálatok azonban azt is igazolták, hogy a jövőben lehetséges lenne egy olyan gyógyszer előállítása, amely az életminőséget akár jelentősen is rontó traumatikus élmények elfelejtését segíthetné elő. Egy ilyen gyógyszer sokat segíthetne a poszttraumás stresszbetegségben szenvedők kezelése során: ez egy szorongásos zavar, amelyben az érintett nem mutat érdeklődést korábbi tevékenységei iránt, a korábban átélt traumát pedig folyamatos állandóan újraéli, akár emlékei felidézésével, akár álmaiban.
A tanulás legegyszerűbb formája során agyunk kapcsolatokat hoz létre a különféle dolgok között, és ezeket a kapcsolatokat eltárolja. Ebben a folyamatban többek között a hippocampus nevű agyterület játszik nagyon fontos szerepet. Számos más, az emlékezet és a felejtés mechanizmusait vizsgáló kutatáshoz hasonlóan a jelenlegi kísérletek során is ezt az agyterületet vizsgálták: az állatoknak egy hanghatást kellett összekapcsolniuk egy a hanghatást követően azonnal megtörténő eseménnyel. Abban az esetben, ha gátolták a hippocampus fő információtároló idegi útvonalát, az állatok nem tudták összekapcsolni egymással a két eseményt. Az emlék előhívását ez a gátlás nem befolyásolta, így ha az állatok korábban már összekapcsolták a két eseményt, akkor fel is tudták idézni azt. Volt azonban egy nem várt következmény is: a tanulási folyamatok gátlását követően gyengébbé váltak azok a kapcsolatok, amelyek a korábban megjegyzett információkat tároló idegsejtek között létesültek. Ez arra utalt, hogy ezek az információk éppen „törlés alatt állnak”.
„Attól, hogy meggátoljuk a tanulásért felelős idegpálya működését, még nem kéne gyengülnie a pályát felépítő idegsejtek között fennálló kapcsolatoknak” – mondja Agnès Gruart, a kutatás egyik résztvevője. „Utánanéztünk, hogy miért történik ez: kiderült, hogy van a hippocampusban egy olyan idegpálya is, amelyik aktívan serkenti a nemrég megjegyzett információkat tároló idegsejt-kapcsolatok gyengülését.”
Mindezek alapján a felejtés nem egy passzív, hanem egy nagyon is aktív folyamat. A frissen megjegyzett információk nemcsak úgy eltűnnek, hanem aktívan törölni kezdi őket az agy. „A további kísérletekből egyértelműen kiderült, hogy kizárólag tanulás közben figyelhető meg ez a jelenség.”
Az egyik lehetséges magyarázat erre az, hogy mivel az agy információtároló kapacitása nem végtelen, az új dolgok megtanulásához a korábban megtanult információk elhalványítására is szükség van. „Valószínű, hogy a frissen eltárolt információk ilyenkor sem törlődnek ki teljesen, de kevésbé fogunk emlékezni rájuk, mint amikor megjegyeztük őket.”
Forrás: Forgetting to learn: Neural mechanisms in mouse brains indicate that we actively forget as we learn https://www.sciencedaily.com/releases/2016/03/160318085641.htm
Kapcsolódó cikkek