Alzheimer-kór és étkezés

Az agy rendkívül összetett. Számos különböző részből áll, mindegyiknek megvan a maga funkciója. Bár ezek a területek jól elkülönülnek, együtt kell dolgozniuk még a legegyszerűbb feladat elvégzéséhez is. Mivel az Alzheimer-kór az agy minden területét érinti, bizonyos képességek elvesznek, a betegnek segítségre van szüksége. Ez érintheti az étkezést is. Összegyűjtöttünk néhány tippet az étkezések kellemesebbé tételére.

Fontos, hogy a gondozó észben tartsa, a beteg viselkedésében bekövetkező változások nem az ő személye ellen szólnak, hanem a betegség sajnálatos velejárói.

Az étkezés rituáléja

Az étkezés fontos szerepet játszik az életünkben, gyakran társasági esemény, családdal, barátokkal. Emellett struktúrát ad a napnak, s minden családnak megvannak a maga étkezési szokásai és mintái. Az Alzheimer-kór azonban nagyban érinti ezeket a rituálékat azzal, hogy a beteg fokozatosan elveszti a végrehajtásukhoz szükséges képességeket: a szükséges étkezési készségek elvesznek, az etikett feledésbe merül. Ezt követően a gondozó feladata megbizonyosodni arról, hogy a beteg elegendő mennyiségű élelmet és folyadékot fogyaszt.

Alábbi tippjeink segíthetnek abban, hogy az étkezési idő kellemesebben, problémamentesen teljen.

Mire figyeljen?

• Van-e a betegnek seb, afta a szájában? A műfogsor megfelelően illeszkedik, vagy van-e hiányzó, elkopott fog?
• Kap-e a beteg olyan gyógyszert, ami az étvágy csökkenését okozza? Ilyenek lehetnek egyes szívgyógyszerek, cukorbetegség, székrekedés, depresszió kezelésére szolgáló készítmények.
• Tudja-e a beteg, hogy az étel evésre való?
• Tudja-e használni a beteg az evőeszközöket, fűszereket?
• Megváltozott-e a beteg ízérzékelése? Ez lehet oka annak, hogy kevésbé vonzó számára az étkezés.

Előfordulhat az is, hogy a beteget zavarja, ha túl sokan ülnek az asztal körül, vagy az túlzsúfolt a rá rakott ételektől, poharaktól stb., illetve ha úgy érzi, sürgetve van.

Mivel próbálkozzon?

Próbáljon nyugodt, békés, ráérős hangulatot biztosítani az étkezések során, minimalizálva a zajokat és hirtelen mozdulatokat!

Egyszerre csak egy étel legyen az asztalon, kerülje az éles kések, törékeny porcelánok használatát. Olyan evőeszközöket és edényeket válasszon, melyeket könnyű kézben tartani.

Kínáljon olyan élelmiszereket, melyeket kézzel is lehet enni, illetve kínálja a leveseket krémes, csészéből is fogyasztható állagúan!  Táplálóak a tejes turmixok és a folyékony állagú, étkezést helyettesítő táplálék-kiegészítők is. Sokat segít, ha a beteg kedvenc ételeivel próbálkozik, melyek íze és illata a boldogabb időkre emlékezteti. Vágja fel az ételt falatnyi, könnyen kezelhető darabokra, így csökkentheti a félrenyelés, a fulladás veszélyét.

Noha az elegáns vacsorák nem igazán illeszkednek az Alzheimer-beteg valóságához, bizonyos étkezési rituálékhoz alkalmazkodva lehet a beteget ösztönözni arra, hogy egyen – gyakran akár önállóan, és az étkezés örömét meglelve is sikerül ez neki. Azonban előfordulhat, hogy ami egyik nap működik, a másikon nem. Fontos, hogy emlékeztesse magát arra, Ön mindent megtesz annak érdekében, hogy a beteg a lehető legjobban érezze magát!