A fürdetés az egyik legnehezebb ápolási feladat, mivel intimsége vagy épp az intimitás hiánya miatt a demens beteg gyakran kellemetlennek, vagy fenyegetőnek érzi azt. Ráadásul az Alzheimeres betegeknél már a betegség korai szakaszában kialakulhat a víziszony, ezért foggal-körömmel harcolnak a fürdés vagy zuhanyzás ellen.
Az Alzheimer-kórban szenvedők eleinte még kifogásokat keresnek (pl. „most fürödtem”), de később már csak egyszerűen elutasítják, illetve fizikailag is ellenállnak annak.
Az Alzheimer-kórban szenvedő beteg a fürdés során sikítozhat, és akár verekedhet is. Az ilyen viselkedés gyakran azért fordul elő, mert a beteg nem emlékszik rá, a fürdés mire jó, vagy nincs türelme elviselni a vele járó kellemetlenségeket (meztelenség, hideg vagy meleg víz, stb.). Fontos, hogy ne vegye magára az ilyen viselkedést. Maradjon nyugodt, türelmes, és próbálja ki tippjeinket!
A fürdés elutasításának lehetséges okai
Fiziológiai vagy orvosi okok
- depresszió, ami a személyes higiénia iránti érdeklődés elvesztését okozhatja
- a hideg és meleg víz hőmérsékletének érzékelésében bekövetkező változás, melyet a hipotalamusz károsodása is okozhat
- agykárosodás okozta változás a víz érzékelésében
Környezeti okok
- gyenge fényviszonyok, mely mellett a beteg nem jól látja a kádat vagy zuhanyzót
- a beteg nem találja a fürdőszobát
- a helyiség túl hideg
- a víz túl meleg vagy hideg
- a víz túl mély
Egyéb okok
- eséstől való félelem
- víztől való félelem
- napi rutinban való változás
- ismeretlen a gondozó személye
- megalázottság érzése, hogy emlékeztetve lett a fürdésre
- szégyenérzet amiatt, hogy meztelenül kell lennie más előtt
- fáradtság
- hajmosástól való félelem
- túl sokat kell várnia, míg a gondozó elkészíti a fürdőt
- félelem a szappantól, a folyó víz hangjától, stb.
Mérje fel a helyzetet, mielőtt nekikezdene! Engedje a betegnek, hogy a tőle telhető legtöbbet maga csinálja, Ön csak álljon készenlétben arra az esetre, ha segíteni kell. Mérje fel, hogy a beteg képes-e magától megtalálni a fürdőszobát, megtartani az egyensúlyát, emlékezik-e rá, melyek a fürdés lépései, hogyan kell a szappant használni?
Gondolja végig, azelőtt mikor volt a beteg fürdésideje, próbálja ehhez, vagy ahhoz az időponthoz igazítani a fürdetést, mikor a beteg a legnyugodtabb.
Amennyiben a fürdetés nehézkesen megy, a beteg ellenáll, elég, ha csak két-háromnaponta fürdeti, különben pedig egy nedves szivaccsal megmosdatja. Ajánljon „jutalmat” a fürdésért – pl. kedvenc ételt. Soha ne hagyja a beteget egyedül a fürdőkádban vagy a zuhany alatt!
Készítse elő a fürdőszobát!
Készítse elő a fürdéshez szükséges eszközöket (törölköző, szappan, sampon), és mondja a betegnek, hogy ideje fürdeni. Ellenőrizze, hogy a fürdőszoba elég meleg-e, majd tekerjen egy nagy fürdőlepedőt a beteg köré, mely kellő intimitást és meleget ad.
A kádba először csak kevés vizet engedjen, és értékelje a beteg reakcióját – lehet, hogy több vagy melegebb/hidegebb vizet kér. Használjon csúszásmentes gumiszőnyeget a kádban és a fürdőszobában is! Sokat segít, ha van kapaszkodórúd felszerelve. Ellenőrizze, hogy a kézi zuhanyfej vízsugárzása nem túl erős-e, és készítse elérhető távolságba a szappant és sampont. Kísérje figyelemmel a víz hőmérsékletét, mivel a beteg nem biztos, hogy kellően tudja értékelni azt.
Ha a beteg inkább zuhanyozni szeretne, használjon széket a zuhanyzóban, amire leülhet. Ha kell, takarja azt le egy törülközővel, hogy ne érezze túl hidegnek.
Mindig egyszerűen megfogalmazott utasításokkal segítse a beteget a fürdésben (pl. „Tegye a lábát a kádba! Üljön le! Itt a szappan, mossa meg a karját” stb.).
Ne feledje, hogy a fürdéshez, ellazuláshoz idő kell – ez a feladat sokkal időigényesebb, mint azt elsőre gondolná!
Fürdés utáni ellátás
Ellenőrizze, hogy a betegen nincsenek-e fekélyek, kiütések – különösen, ha a beteg inkontinens vagy nem tud mozogni. Használjon testápolót a bőr kiszáradásának megelőzésére, illetve hintőport a ráncos vagy összefekvő bőrterületeken.
Az Alzheimer-kórban szenvedő beteg fürdetése bizonyos napokon könnyebb, máskor nehezebb. Gyakran a beteg ellenállása miatt csak a fürdőszivacsos lemosást sikerül elérni. Ne feledje azonban, hogy néhány évtizeddel ezelőtt az emberek többsége sokkal ritkábban fürdött vagy cserélt ruhát, mint azt manapság tesszük. Számukra ez a „normális”, így ne próbálja a betegre ráerőszakolni az Ön elképzelését, hanem elégedjen meg azzal, hogy minden Öntől telhetőt megtesz a beteg higiéniájának megőrzése érdekében!