Az Alzheimer kórnak több fázisa is van, az hogy adott beteg épp hol tart, az nem jogi, hanem orvosi kérdés.
– Bár az édesanyám már öt éve beteg, csak két éve gondoltam arra, hogy el kellene indítani a gondnokság alá vételi eljárást. Addig ugyanis bár már nálam lakott, még beszámítható volt – mesélte Szabó Ilona, aki több éve, egyedül gondoskodik 87 éves Alzheimer-kóros édesanyjáról. Mint mondta, a gondnokság alá vétel nem csak neki, hanem szülőjének is megpróbáltatásokat jelentett.
– Hallucinációkkal jelentkezett a betegség. Amikor anyu először meghallotta a gondnokság alá vétel lehetőségét, sírt és napokig nem evett. A kezelőorvosa meg azt mondta, csak otthonba akarjuk dugni – folytatta Ilona, aki a jogi procedúrát végül 2010 júliusában indította el, mert félt, hogy édesanyja hamarosan annyira le fog épülni, hogy egy esetleges kórházi kezelésnél nem fog tudni dönteni magáról, s aláírni a szükséges papírokat. A jogi eljárás, bírósági tárgyalások, tanúmeghallgatások és szükséges orvosi vizsgálatokat követően egy évvel a kezdeményezés után lett Ilona a saját édesanyja gyámja. – Mire a bíróság döntött, már fekvőbeteg volt és döntésképtelen – mondta az 59 éves nő, aki munkáját is kénytelen volt feladni, hogy a nap 24 órájában gondozni tudja édesanyját.
Mikor kell a jogi lépéseken gondolkodni?
Előbb-utóbb, a gyógyíthatatlan betegség lefolyásától függően, minden Alzheimer-kóros beteg eljut az agyi romlás olyan szintjére, amikor már képtelen az életéről, pénzügyeiről, s főként egészségügyi ellátásáról egymaga dönteni. Ilyenkor szükséges a gondnok jelenléte, aki elsődlegesen a beteg érdekeit szem előtt tartva dönt a felmerülő kérdésekben.
– Az Alzheimer-kórnak több fázisa van, az hogy adott beteg épp hol tart, az nem jogi, hanem orvosi kérdés. A jog attól kezdve kezeli a helyzetet, amikortól az illető belátási képessége tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökken. Az, hogy mikortól mondhatjuk, hogy valakinek nagymértékben csökkent a belátási képessége, szintén orvos szakértői kérdés. Én azt javaslom, mielőtt valaki pert indítana, és esetleg végleg magára haragítaná a hozzátartozóját, kérdezze meg a kezelőorvosát, az ő véleménye legyen az első támpont – tanácsolta dr. Illés Blanka, családjogi ügyvéd.
A cselekvőképességre vonatkozó pert személyesen a házastárs és egyenes ágbeli rokon indíthatja meg, de a gyámhatóság és az ügyész is kérheti. Amennyiben szakorvosi javaslat alapján szükséges, de a hozzátartozó nem akar pert indítani, azt helyette a gyámhatóság mindenképp megteszi. Tehát érdemes először a szakorvosi javaslatot beszerezni, és ezt követően vagy a bíróságnál, vagy a gyámhatóságnál kezdeményezni az eljárás megindítását.
A bírósági eljárásban mindenképp orvos szakértőt rendel majd ki a bíróság, ami igen magas költséggel jár, tehát nem csak azért érdemes nagyon körüljárni az Alzheimer-kóros beteg valós állapotát, hogy ne haragítsuk magunkra, hanem a magas költségek is indokolják, hogy felelőtlenül ne pereskedjünk.
Amikor még beszámítható a beteg
A gyámhatóság még a per megindítása előtt kivételes esetekben a vagyon védelme érdekében zárlatot, illetve ideiglenes gondnokot is kirendelhet. Ekkor a kirendelő határozatban megjelölt ügycsoportokra terjed ki a gondnok jogköre (pl. pénzügyek gondozása), de a gyámhivatal előzetes engedélyével bármit megtehet, amivel a gondnokság alá helyezendő személyt kártól óvja meg.
– Ha már megindult a per, ideiglenes intézkedésként lehet ideiglenes gondnok kijelölését kérni a bíróságtól is, emellett szükség lehet biztosítási intézkedések – zárlat – elrendelésére is mind az ingatlan, mind a bankszámla tekintetében. Ha már megtörtént a baj, és az ingatlant már átruházták, a pénzt már átutalták, akkor a konkrét jogügyletek egyesével, külön perben megtámadhatók a bíróság előtt – magyarázta a szakértő.
A gondnokság alá helyezés
Az a személy, akit a bíróság korlátozottan cselekvőképesnek, vagy cselekvőképtelennek nyilvánított, gondnokság alá fog kerülni. A gondnokot számára a gyámhatóság fogja kijelölni, de személyébe a betegnek is van beleszólása.
– A gyámhatóság, a fent említett bírósági határozat kézhezvételét követően elindítja az eljárást, amely során – ha lehet – meghallgatja a gondnokság alá helyezendő személyt, és azt is, aki a gondnokságot vállalná. Megvizsgálja, hogy ez utóbbi személy alkalmas-e a gondnoki tisztség betöltésére. Eztán dönt a gondnok személyéről, aki vállalja, és aki alkalmas a feladat ellátására. Ha ilyen személy nincs, hivatásos gondnokot rendelnek ki – mondta Illés Blanka.
Ha a beteg korlátozottan cselekvőképtelen, akkor a bíróság csak bizonyos ügycsoportok tekintetében rendeli el, hogy gondnok járjon el a nevében. Ha adott ügycsoport (például pénzügyek vagy az egészségügyi ellátás kérdései) tekintetében valakinek a rendelkezési joga megmarad, akkor azokban a kérdésekben szabadon dönthet. Ha adott ügycsoport tekintetében korlátozza a bíróság a rendelkezési jogát, akkor azok a jogügyletek csak akkor érvényesek, ha a gondnok hozzájárul, vagy utólagosan jóváhagyja azokat.
A gondnok személye tekintetében mindig kikérik a beteg véleményét, és nem lehet gondnokul kirendelni azt a személyt, aki ellen kifejezetten tiltakozik a gondnokság alá helyezendő személy. Ha vita van kettőjük között, akkor a gyámhatóság dönt. Ha teljesen cselekvőképtelennek nyilvánítják az Alzheimer-kóros beteget, akkor semmis az összes jogügylet, ahol nem a gondnoka járt el.
Meddig tart az önrendelkezési jog?
– Míg a bíróság nem nyilvánítja korlátozottan cselekvőképesnek, vagy cselekvőképtelennek az Alzheimer-kóros beteget, addig rendelkezhet magáról. Bármely jogügylet tekintetében felmerülhet annak érvénytelensége, ha annak megkötésekor az illető nem volt beszámítható – ezt azonban külön perben lehet érvényesíteni. Ilyenkor nem lehet arra hivatkozni, hogy még nem született meg a határozat a cselekvőképesség korlátozásáról, de bizonyítani kell – legtöbb esetben orvos szakértővel és tanúkkal –, hogy az adott jogügylet, pl. adásvételi szerződés aláírásakor már nem volt beszámítható a későbbiekben gondnokság alá helyezett személy – folytatta az ügyvéd.
Végrendelkezni csak személyesen lehet, aki korlátozottan cselekvőképes, közvégrendeletet tehet közjegyző előtt. Aki cselekvőképtelen, az nem végrendelkezhet.
Kapcsolódó cikkek