Holland tudósok bebizonyították, hogy az egészségtelen életmód, vagy épp a magas koleszterin-szint nemcsak keringési problémákat okoz, hanem növeli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát is.
Azok az egészségtelen szokások, amelyek növelik a szívroham kialakulásának kockázatát hatással vannak agyműködésünkre is – legalábbis ezt állítják nemrég megjelent tanulmányukban holland tudósok. Megállapításukat arra a vizsgálatra alapozták, amelynek során 3800 (35 és 82 év közötti) ember emlékezőtehetségét, tervezőkészségét és logikáját tanulmányozták, különböző tesztek segítségével.
A vizsgálat során olyan, szívműködésre ártalmas tényezőket is figyelembe vettek, mint a dohányzás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, cukorbetegség és a túlsúly. Tapasztalataik szerint jóval gyengébb teljesítményt nyújtottak azok az alanyok, akik erős dohányosok voltak, vagy magas volt a koleszterin-szintjük. Azok az emberek, akiknél magas volt a szívbetegség kialakulásának kockázata, csaknem fele olyan gyenge tesztet írtak, mint egészségesebb társaik. A kutatás szerint azoknak is rosszul sikerült a teszt, akik több mint fél doboz cigarettát szívnak el naponta.
Tehát, ami rossz a szívnek, az káros hatással van agyműködésünkre is. Ráadásul az agyműködés hanyatlása a kutatók szerint már 45 éves korban is jelentkezhet. Egy bizonyos, de egyénileg változó életkor elérte után megkezdődik az agyi funkciók hanyatlása. A legkorábban rendszerint a rövid-távú emlékezet, és a tanulási képesség csökken. A beszéd képességének hanyatlása, beleértve a szókincs megfogyatkozását és a szóhasználat egyszerűsödését a 70. életévtől szokott kezdődni. Az intellektuális teljesítmény – azaz az információk feldolgozásának képessége (tekintet nélkül annak sebességére) – az esetek többségében 80 éves korig megmarad, feltéve, hogy semmilyen ideggyógyászati rendellenesség nem lépett fel. A reakcióidő és a feladatvégzések ideje megnyúlhat, mert az agy lassabban dolgozza fel az impulzusokat. Mindazonáltal az életkor agyműködésre gyakorolt hatásait nem mindig könnyű elkülöníteni a különböző betegségek következményeitől, melyek időskorban nem ritkák. Ilyenek a depresszió, a szélütés (stroke), a pajzsmirigy csökkent működése (hipotireózis) és a degeneratív agyi folyamatok, mint például az Alzheimer-kór.
Dr. Hanneke Joosten, a kutatást vezető orvos szerint a legtöbb ember tisztában van azzal, hogy a különböző káros szenvedélyek szívroham kialakulásához, vagy épp stroke-hoz vezethetnek, abba azonban csak kevesen gondolnak bele, hogy ugyanezen rossz szokásokkal agyuk épségét is rombolják. Éppen ezért jó lenne, ha az emberek nem csak akkor figyelnének oda életmódjukra és egészségükre, amikor esetleg már túl késő. Így ne csak majd jövőre szokjunk le a dohányzásról, vagy majd csak jövő hónaptól kezdjünk el egészségesen étkezni, hanem most azonnal! Ezzel pedig két legyet üthetünk egy csapásra: nemcsak keringési rendszerünk, hanem agyunk egészségét is védjük.
(Forrás: www.bbc.co.uk, lektorálta: Dr. Veress Dóra pszichiáter)
