AZ OLDAL JELENLEG TESZT ÜZEMMÓDBAN FUT

Az Alzheimer-kór a 21. század egyik népbetegsége

A kutatások ellenére továbbra sem világos, hogy mi áll az Alzheimer-kór kialakulásának hátterében.

2050-re a mainál akár háromszor több, 130-150 millió Alzheimer-beteg is lehet a világon – mondja a közelgő Alzheimer világnap (szeptember 21) kapcsán Dr. Kovács Tibor. A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának docense szerint idehaza jelenleg 2-300 ezer demens él, 70 százalékuk az emlékezet elvesztésével kezdődő Alzheimer-kórtól vagy Alzheimer-kórral társult egyéb betegségektől szenved; a nőknél kétszer gyakoribb a betegség előfordulása, mint a férfiaknál. A többség már a középsúlyos stádiumban kerül orvoshoz, amikor már nemcsak memóriaromlás, hanem magatartászavar is jelentkezik.

Az Alzheimer-kór a 21. század egyik népbetegségének számít, és a várható élettartam kitolódásával arra lehet számítani, hogy az évszázad közepére háromszor annyi, világszerte csaknem 130-150 millió érintett lesz, mint most. A memóriaromlással kezdődő betegség az idősebbeket sújtja, a 65 év feletti korosztály körében kb. 1 százalék az előfordulása, 85 év felett ugyanakkor már csaknem minden második ember érintett. A nők körében kétszer annyi a beteg, mint a férfiaknál, ennek egyrészt az az oka, hogy a nők tovább élnek, de a klimax miatti ösztrogénszint-csökkenésnek és még sok egyéb tényezőnek szerepe van ebben. Az emlékezet romlását sokan az öregkor természetes velejárójának tartják, ezért az esetek túlnyomó többségében a betegek már csak az Alzheimer-kór úgynevezett középsúlyos szakaszában mennek el orvoshoz – hívja fel a figyelmet Dr. Kovács Tibor. Ez azt jelenti, hogy már legalább 5-6 éve betegek, mire elkezdődik a kezelés.

 

Forrás: express.co.uk

A bevezető tünetek enyhék, nem befolyásolják a mindennapi aktivitást, többnyire a rövid távú memória hanyatlása figyelhető meg. Ha már ekkor megkezdődne a gyógyszerszedés, jelentősen javítani lehetne az egyébként 8-12 évig tartó betegség lefolyását. A középsúlyos szakaszban ugyanakkor már tájékozódási zavar is megfigyelhető, a beteg gyakran lesz zavart, agitált, agresszív, akár hallucinálhat is. A harmadik szakaszban már az alapfunkciók is károsodnak, vagyis a mindennapi aktivitásban, például az öltözködésben, tisztálkodásban is nehézségek jelentkeznek.

A kutatások ellenére továbbra sem világos, hogy mi áll az Alzheimer-kór kialakulásának hátterében, az azonban biztos, hogy az életmódnak kulcsszerepe van – mondja Dr. Kovács Tibor. A vérnyomás szinten tartásával, a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésével, fizikai és szellemi aktivitással, mediterrán diétával kivédeni nem, késleltetni azonban lehet a betegség kialakulását, ezeket a változtatásokat azonban már a 30-as, 40-es éveinkben el kell kezdeni – hangsúlyozza az egyetemi docens. A diagnosztika terén világviszonylatban jelentős előrelépések vannak, ma már az agy-gerincvelői folyadékban is ki lehet mutatni azokat a fehérjéket, amelyek a betegség jeleinek tarthatóak, így már a kezdeti stádiumban kimutatható a betegség. Vannak olyan izotópvizsgálatok is, amelyek szinte szövettani módon tudják ezeket kirajzolni. Ezek hazai alkalmazása azonban még várat magára. A betegség lefolyását befolyásoló terápiák is fejlesztés alatt állnak, ezek a gyógyszeres kezelések egyre inkább afelé tolódnak, hogy minél korábbi stádiumban ismerjék fel a kórt.

 

forrás: weborvos

spacer

Kapcsolódó cikkek

Az agresszió az Alzheimer-kórban szenvedő betegek esetében a leggyakrabban a betegség előrehaladottabb stádiumaiban jelentkezik.
Kutatások igazolják, hogy az alacsony tesztoszteron szint nagyban hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához.
Az Alzheimer-kórban szenvedőknél fontos az egészséges táplálkozás
Íme, néhány tanács, amely segít örömöt csempészni az Alzheimer-kórban szenvedő beteg, illetve családtagjainak hétköznapjaiba.
Az Alzheimer-kór nemcsak a betegnek,a hozzátartozónak is komoly hétköznapi nehézségeket okoz,többségük leküzdhető,ha megtanuljuk a kórral való együttélés szabályait.
Az Alzheimer-kór egyre több embert érint világszerte, ezért fontos hangsúlyt fektetni a betegség kialakulásának megelőzésére.
Az Alzheimer-kór az agy minden területét érinti, bizonyos képességek elvesznek, a betegnek segítségre van szüksége.
A séta lassítja a kognitív funkciók hanyatlását azokban a betegekben, akiknél enyhe gondolkodásromlás, illetve Alzheimer-kór áll fenn.
Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt.

Facebook posztok