Az Alzheimer- kórt nehezen lehet diagnosztizálni, ugyanis e betegségben szenvedők állapotának romlása lassan következik be.
A kezelőorvos első lépésként kizárja mindazon betegségeket, melyek a memória romlásának tüneteivel járnak (stroke, Parkinson- kór, depresszió, stb.). Az orvos rákérdez a beteg általános egészségügyi állapotára, tüneteire, korábbi betegségeire, illetve arra, milyen gyógyszereket szed, hiszen sok gyógyszernek van olyan mellékhatása, amely memóriaromlást okozhat. Nagyon fontos megemlíteni itt a családi anamnézist; azaz a családban eddig előforduló betegségeket. Ilyenkor érdemes rokonnak, ismerősnek vagy hozzátartozónak elkísérnie a beteget, hogy az orvos pontosabb és több információhoz jusson.
Az orvos vérvizsgálattal az egyéb demenciával (szellemi leépüléssel) járó betegségeket (pl.: vitaminhiány, pajzsmirigy működésének zavarai) is kizárja.
Tesztek és neuropszichológiai vizsgálatok:
A kezelőorvos megvizsgálja a beteg mentális állapotát úgy, hogy különféle teszteket végeztet vele: megkéri, írjon le egy szót vagy rajzoljon valamit; megkérdezi tőle a mai nap dátumát, illetve felméri a beteg rövid- és hosszú távú memóriáját egyszerű szavak felsorolásával, amelyet a betegnek azonnal, illetve pár perc múlva el kell ismételnie.
Majd mélyebbre ható neuropszichológiai vizsgálatokat következnek, melyekkel az orvos felméri, hogy a páciens szellemi képessége életkorának és végzettségének megfelelő-e.
Az orvos agyi képalkotó vizsgálatokat (CT- computer tomográfiás, MRI- mágneses rezonancia, PET- pozitron emissziós tomográfiás) is végez. Ez felvételeket készít az agyról, ezáltal az orvos láthatja az esetleges agyi elváltozásokat.
A felsorolt diagnosztikai eljárásokkal jelenleg csak 90-96 százalékos pontossággal lehet megállapítani az Alzheimer- kór fennállását. 100 százalékban csak az agyvelő mikroszkópos vizsgálata alapján állapítható meg a betegség. Ekkor metszeteket készítenek a beteg agybiopsziás mintájából vagy az elhunyt agyából és mikroszkóp alatt megvizsgálják. A vizsgálatkor kiderül, hogy az egyes területeken (halánték,- homloklebeny, hippokampusz) nagy mennyiségben haltak el agysejtek, és fehérje- lerakodások (plakkok) mutathatók ki.
Kapcsolódó cikkek