AZ OLDAL JELENLEG TESZT ÜZEMMÓDBAN FUT

Az Alzheimer-kór diagnosztizálása

Az Alzheimer- kórt nehezen lehet diagnosztizálni, ugyanis e betegségben szenvedők állapotának romlása lassan következik be.

Egyéb betegségek kizárása:

 

A kezelőorvos első lépésként kizárja mindazon betegségeket, melyek a memória romlásának tüneteivel járnak (stroke, Parkinson- kór, depresszió, stb.). Az orvos rákérdez a beteg általános egészségügyi állapotára, tüneteire, korábbi betegségeire, illetve arra, milyen gyógyszereket szed, hiszen sok gyógyszernek van olyan mellékhatása, amely memóriaromlást okozhat. Nagyon fontos megemlíteni itt a családi anamnézist; azaz a családban eddig előforduló betegségeket. Ilyenkor érdemes rokonnak, ismerősnek vagy hozzátartozónak elkísérnie a beteget, hogy az orvos pontosabb és több információhoz jusson.

 

Az orvos vérvizsgálattal az egyéb demenciával (szellemi leépüléssel) járó betegségeket (pl.: vitaminhiány, pajzsmirigy működésének zavarai) is kizárja.

 

 

 

Tesztek és neuropszichológiai vizsgálatok:

 

A kezelőorvos megvizsgálja a beteg mentális állapotát úgy, hogy különféle teszteket végeztet vele: megkéri, írjon le egy szót vagy rajzoljon valamit; megkérdezi tőle a mai nap dátumát, illetve felméri a beteg rövid- és hosszú távú memóriáját egyszerű szavak felsorolásával, amelyet a betegnek azonnal, illetve pár perc múlva el kell ismételnie.

 

Majd mélyebbre ható neuropszichológiai vizsgálatokat következnek, melyekkel az orvos felméri, hogy a páciens szellemi képessége életkorának és végzettségének megfelelő-e.

 

Képalkotó vizsgálatok:

 

Az orvos agyi képalkotó vizsgálatokat (CT- computer tomográfiás, MRI- mágneses rezonancia, PET- pozitron emissziós tomográfiás) is végez. Ez felvételeket készít az agyról, ezáltal az orvos láthatja az esetleges agyi elváltozásokat.

 

A felsorolt diagnosztikai eljárásokkal jelenleg csak 90-96 százalékos pontossággal lehet megállapítani az Alzheimer- kór fennállását. 100 százalékban csak az agyvelő mikroszkópos vizsgálata alapján állapítható meg a betegség. Ekkor metszeteket készítenek a beteg agybiopsziás mintájából vagy az elhunyt agyából és mikroszkóp alatt megvizsgálják. A vizsgálatkor kiderül, hogy az egyes területeken (halánték,- homloklebeny, hippokampusz) nagy mennyiségben haltak el agysejtek, és fehérje- lerakodások (plakkok) mutathatók ki.

 

spacer

Kapcsolódó cikkek

Az agresszió az Alzheimer-kórban szenvedő betegek esetében a leggyakrabban a betegség előrehaladottabb stádiumaiban jelentkezik.
Kutatások igazolják, hogy az alacsony tesztoszteron szint nagyban hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához.
Az Alzheimer-kórban szenvedőknél fontos az egészséges táplálkozás
Íme, néhány tanács, amely segít örömöt csempészni az Alzheimer-kórban szenvedő beteg, illetve családtagjainak hétköznapjaiba.
Az Alzheimer-kór nemcsak a betegnek,a hozzátartozónak is komoly hétköznapi nehézségeket okoz,többségük leküzdhető,ha megtanuljuk a kórral való együttélés szabályait.
Az Alzheimer-kór egyre több embert érint világszerte, ezért fontos hangsúlyt fektetni a betegség kialakulásának megelőzésére.
Az Alzheimer-kór az agy minden területét érinti, bizonyos képességek elvesznek, a betegnek segítségre van szüksége.
A séta lassítja a kognitív funkciók hanyatlását azokban a betegekben, akiknél enyhe gondolkodásromlás, illetve Alzheimer-kór áll fenn.
Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt.

Facebook posztok