Az Alzheimer-kór kialakulása

Hogyan jelentkezik a betegség?

Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek esetében általánosan érvényes, hogy a betegség károsítja az érintettek agyának idegsejtjeit. A feltételezések szerint a sejtek folyamatos pusztulását a beta-amyloid idézheti elő. Bizonyos fehérjék (az úgynevezett amyloid prekurzor protein (APP), a preszenilin1 (PS1) és a preszenilin 2 (PS2)) génjeinek mutációi tehetők felelőssé a korai Alzheimer-kór kialakulásáért az esetek mintegy tíz százalékában.

Az idegsejtek sérülését egy másik, a tau nevű fehérje módosulása is okozhatja. A tau fehérje kötegei az idegsejtek vázának kialakításában játszanak szerepet. Ha a kötegek szerkezete megváltozik, az agy érintett idegsejtjei elpusztulhatnak.

Több kutatás során is megfigyelték, hogy a betegségben szenvedőknél az agyban gyulladásos reakció jelentkezik. A gyulladás az emberi szervezet reakciója fertőzéses megbetegedésekre, de sérülésekre és más káros ingerekre is. Ha az agyban túl nagy mennyiségben halmozódnak fel az említett beta-amyloid fehérje plakkjai, a szervezet gyulladással próbálja csökkenteni ezek számát.

Bár a mechanizmus működése még nem teljesen tisztázott, mint ahogy az sem, hogy a gyulladás milyen összefüggésben van a betegséggel, egyes elméletek szerint negatív hatása mellett a plakkokat eltakarítva pozitívan is hathat.

Hogyan állapítják meg az Alzheimer-kórt?

Napjainkban nincs olyan egyszerű vizsgálat, amely alkalmazásával azonnal megállapítható lenne az Alzheimer-kór. Diagnosztizálása a legtöbb esetben úgy történik, hogy Alzheimer-kór gyanúja esetén a kezelőorvos az összes, memóriaromlásos tünetekkel jelentkező betegséget kizárja a szóba jöhetők közül. A diagnózis felállítása során az orvos alaposan kikérdezi betegét általános egészségi állapotáról, tüneteiről, majd vérvizsgálattal az egyéb, demenciával járó betegségeket (mint vitaminhiány vagy pajzsmirigybetegség) is kizárja.

Ezután megvizsgálja a páciens mentális állapotát, s mélyebbre ható neuropszichológiai vizsgálatoknak is aláveti, de sok esetben agyi képalkotó vizsgálatok (CT, MRI, PET) is szükségesek lehetnek.

Az említett vizsgálatokkal nagy pontossággal (mintegy 90-96 százalékos találati arányig) megállapítható az Alzheimer-kór jelenléte; száz százalékos pontosság csak a beteg mikroszkópos szövettani vizsgálattal lehetséges.