A hipnózis során olyan módosult tudatállapot jön így létre, amelyben a páciens jobban megismerheti saját érzéseit, gondolait, illetve emlékeit.

A hipnózis a pszichoterápia kiegészítéseként is használható, hiszen olyan módosult tudatállapot jön így létre, amelyben a páciens jobban megismerheti saját érzéseit, gondolait, illetve emlékeit. Hétköznapi, éber tudatállapotunkban nem feltétlenül férünk hozzá minden részlethez, hipnotizált állapotban viszont feltárhatóvá válnak a különféle, esetenként elnyomott tartalmak.
A hipnózisban végzett pszichoterápia gyógyító hatással is bírhat, ennek azonban alapvető feltétele, hogy a folyamatot olyan szakember végezze, aki megfelelő képzettséggel rendelkezik. A hipnózis során felmerülő emlék ugyanis néha komoly fájdalommal társulhat, ezt pedig fel is kell oldani valamilyen módon. Ha ez megtörténik, akkor a korábban elfojtott emlék a helyére kerülhet, és nem jelent majd további érzelmi terhet a páciens számára.
A hipnózist kétféle módon is alkalmazzák, szuggesztív módszerként vagy analízisként. Az első esetben a páciens viselkedésének módosítása a cél: ezt alkalmazzák például olyankor, ha valaki szeretne leszokni a dohányzásról vagy épp a körömrágásról. A másik esetben – ide tartozik a különféle emlékek felidézése is – a páciens jelenlegi életproblémájának lelki okát próbálja feltárni a hipnoterapeuta.
A hamis emlékek miatt – amikor a páciens olyasmire is emlékezhet, ami valójában nem is történt meg vele – a módszer alkalmazása némileg vitatott a szakemberek körében. Azzal például nem mindenki ért egyet, hogy alkalmazható-e a hipnózis olyan betegeknél, akiknél valamilyen mentális zavar – például disszociatív személyiségzavar – van jelen. A hipnózist is alkalmazó pszichoterapeutáknak, pszichiátereknek tehát minden esetben mérlegelniük kell, hogy a hipnózis alkalmazásával nem okoznak-e esetleg nagyobb kárt a páciensüknek, mint amekkora haszonnal járna a módszer alkalmazása.
A hipnózis orvosi alkalmazása – a módszer jelenlegi, részbeni vitatottsága ellenére – nagy jövő előtt állhat. 2013-ban például éppen Budapesten szerveztek erről egy nemzetközi konferenciát, amelyen a hipnózis és a szuggesztív technikák mindennapi orvosi gyakorlatban történő alkalmazhatóságát vitatták meg. Ezen módszerek egyaránt alkalmazhatóak lennének – vagy már ma is azok – a műtétek közbeni altatások során, a fájdalomcsillapításban, az égési sérülések kezelésében, vagy éppen az immunrendszer erősítésében.
A Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikáján több, szuggesztiós technikákkal összefüggő kutatás is zajlott az elmúlt években, altatásban lévő és lélegeztetett betegekkel. Dr. Gál János klinikaigazgató szerint „a hipnózis önmagában már elismert technika, de alkalmazása a napi gyógyító munkában még újszerűnek számít, ám ebben hamarosan áttörés várható.”
Források:
Puskás Katalin: A gyógyító hipnózis
Hipnózis és szuggesztív technikák az orvosi gyakorlatban (Semmelweis Egyetem)
Mental Health and Hypnosis (WebMD)
Brendan L. Smith: Hypnosis today (American Psychological Association)
Melissa Beattie-Moss: Does hypnosis work? (Pennsylvania State University)
Kapcsolódó cikkek