A kialakult Alzheimer-kór előrehaladását és a beteg állapotának romlását számos tényező lassíthatja. A beteg szempontjából kulcsfontosságú, hogy hozzátartozói tisztában legyenek ezekkel a faktorokkal, hogy amivel csak lehet, élhetőbbé tegyék beteg szerettük mindennapjait.
Az Alzheimer-kór korai szakaszában a hosszú távú emlékek általában változatlanok maradnak, míg a rövid távú emlékek zavarossá válnak. A beteg elfeledheti, miről beszélgettek, esetleg folyamatosan visszakérdez olyan dolgokra, melyeket már többször megbeszéltek. Az Alzheimer-kór a beszédet is érinti, így előfordulhat, hogy a betegnek nehézséget okoz egyes szavakra emlékezni.
Bár nehéz elfogadni a tényt, hogy szerettünk esetleg Alzheimer-kórban szenved, minél hamarabb fordulnak orvoshoz a hozzátartozók, annál jobb. Először is, lehet, hogy a diagnózis nem is Alzheimer-kór lesz, hiszen a tüneteket más okok, például pajzsmirigy-rendellenesség is okozhatja. Ha pedig mégis Alzheimer-kóról van szó, jó, ha tudja, a kezelések akkor a leghatékonyabbak, ha a betegség korai szakaszában alkalmazzák őket.
Az Alzheimer-kór diagnosztizálása
Az orvos az Ön által leírt, szerettének viselkedésében beállt változások mellett a mentális állapotot, illetve a rövidtávú memóriát vizsgáló tesztek, ezen túlmenően neurológiai és képalkotó vizsgálatok segítségével diagnosztizálja a betegséget.
Az Alzheimer-kór és az agy
Az Alzheimer-kór az idegsejtek elhalásához, sorvadáshoz vezet az agyban, emiatt az agy-gerincvelői folyadékkal kitöltött agykamrák egyre nagyobbak lesznek. Mindez károsítja az agysejtek közötti kommunikációt, így a memóriát, a beszédet és megértést is.
Mire számíthat?
Az Alzheimer-kór lefolyása egyénenként változó. Vannak, akiknél a tünetek gyorsan romlanak, ami pár éven belül súlyos emlékezetkieséshez és zavartsághoz vezet. Másoknál a változások fokozatosan, akár 20 év alatt zajlanak. Az átlagos túlélési idő a betegség diagnosztizálása után 3-9 év.
Hogyan hat ki az Alzheimer-kór a mindennapokra?
Az Alzheimer-kór lefolyása egyénenként változó. Vannak, akiknél a tünetek gyorsan romlanak, ami pár éven belül súlyos emlékezetkieséshez és zavartsághoz vezet. Másoknál a változások fokozatosan, akár 20 év alatt zajlanak. A betegség átlagos lefolyása 8-12 év, az átlagos túlélési idő a betegség diagnosztizálása után 3-9 év.
Alzheimer-kór és autóvezetés
A gyenge koordinációs készség, a memóriavesztés és zavartság fokozott veszélyt jelent, ha a beteg a volán mögé ül. Ha úgy érzi, szerettének veszélyes autót vezetnie, magyarázza el neki, hogy miért nem ajánlott a volán mögé ülnie. Amennyiben nem hallgat Önre, kérje az orvos segítségét!
Alzheimer-kór és testmozgás
A testmozgás segít az Alzheimer-kórban szenvedő betegnek az izomerő és koordináció megtartásában. Emellett javítja a beteg hangulatát és csökkenti a szorongást. Kérje ki az orvos véleményét arról, milyen mozgásforma a legmegfelelőbb a beteg számára! Az ismétlődő tevékenységek, mint például a sétálás, kertészkedés, vagy akár ruhahajtogatás lehetnek a leghatékonyabbak a nyugalom elősegítésére.
Az Alzheimer-kór gyógyszerei
Sajnos ma még nincs gyógymód a betegségre, az agyi idegkárosodás lelassítására, ám számos kutatás számol be arról, hogy a gyógyszeres kezelés segít fenntartani a mentális funkciókat és lassítja a betegség előrehaladását. Amennyiben ezeket a betegség korai szakaszában alkalmazzák, lehetséges, hogy a beteg hosszabb ideig tudja megőrizni függetlenségét, ellátni mindennapi teendőit.
A gondozó szerepe
A gondozónak számos feladatot kell ellátnia egyszerre, ő a szakács, sofőr, könyvelő stb. Míg az egyik feladatot végzi, bátorítsa a beteget valami önálló tevékenységre. Segíthet, ha kis emlékeztető cédulákat helyez el a lakás különböző pontjain a napi feladatokról, vagy a szekrényeken azok tartalmáról.
Kihívások
A betegség korai stádiumában a beteg érti, mi történik vele, ezt szégyelli, szorongással tölti el. Figyelje a depresszió jeleit, melyen gyógyszerrel is segíteni lehet! A későbbi szakaszban a beteg paranoiddá vagy erőszakossá válhat, sokszor a gondozója ellen fordul. Ne feledje, hogy mindez a betegség hatása! Az erőszakos magatartásról értesítse az orvost!
Napnyugta szindróma
Egyes Alzheimer-kóros betegek nyugtalanná válnak az estétől. Ez a nyugtalanság akár egész éjjel tarthat. Az oka nem ismert, ám a szorongás enyhíthető, ha a lakást jól megvilágítják, és a rolókat még naplemente előtt lehúzza. Próbálja meg a kritikus időben a beteget kedvenc TV-műsorával vagy egyéb kedves elfoglaltságával szórakoztatni. Emellett pedig csökkentse a beteg koffeinbevitelét!
Ha nem ismer meg
Sok Alzheimer-kóros betegnek okoz nehézséget akár a közeli családtagok nevére való emlékezés is. Átmeneti megoldás lehet, ha fényképeiket a nevükkel együtt kitesszük a szobában. Sajnos azonban a betegség későbbi szakaszában a családtagok felismerése is gondot okoz, mely fájó az érintettek számára.
Ha a gondozó stresszes
A beteg gondozása nagy terhet ró az ápolóra fizikailag és lelkileg is, mely stresszhez, kiégéshez vezethet. Ennek elkerülésére figyeljen oda arra, hogy legyen pár perce minden nap, amit csak a maga örömére fordít. Tartsa a kapcsolatot barátaival, és amennyire tud, továbbra is hódoljon hobbijának!
Fontos döntések
A beteget még akkor kell ügyvédhez vinni, amíg képes fontos döntéseket hozni. Ez azért fontos, mert ki kell jelölnie valakit, aki az egészségügyi és pénzügyi döntéseket hozza helyette, mikor ő már arra nem képes.
Sok beteg ragaszkodik hozzá, hogy amíg lehet, otthon maradhasson. Sajnos azonban egy idő után nem tud egyedül fürödni, öltözni, így ellátása egyre nagyobb terhet ró a családra.
Ha 24 órás gondozásra szorul, kereshet mellé szakképzett ápolót, vagy egy ilyen betegek ellátására szakosodott intézmény lehet a megfelelő választás.
Végstádium
Az előrehaladott Alzheimer-kóros beteg nem képes járni, beszélni, másokra reagálni, és a betegség végül az életfunkciókat is befolyásolja, így például a nyelési képességet. Ebben a szakaszban a hospice ellátás adhat kellő törődést és kényelmet.
Alzheimer-kór és gyerekek
A gyermekek zavartsággal, félelemmel, haraggal élhetik meg a családtag betegségét. Tudassa a gyermekkel, hogy ezek az érzések normálisak, és őszintén válaszoljon a betegséggel kapcsolatos kérdéseire! Segítsen nekik abban, hogy a boldog pillanatokra emlékezzenek a beteggel kapcsolatosan!
Kockázat csökkentése
A betegség kockázatának csökkentésével kapcsolatos kutatások még ma is folynak, de úgy tűnik, a megelőzésben a mediterrán étrendnek és a rendszeres mozgásnak is nagy szerepe van.
