AZ OLDAL JELENLEG TESZT ÜZEMMÓDBAN FUT

Hangos olvasásnál, jobban megjegyezzük

A legtöbben furcsán néznek azokra az emberekre akik magukban beszélnek, ez azonban segíthet az éppen olvasott dolgok memorizálásában.

A legtöbben furcsán néznek azokra az emberekre akik magukban beszélnek, ez azonban segíthet az éppen olvasott dolgok memorizálásában – vélik a kanadai Montreal Egyetem szakemberei. A legjobb, ha a megjegyezni kívánt dolgokat felmondjuk valaki másnak – diákoknál ilyen lehet például az iskolai tananyag memorizálása – az idősebbeknek pedig ugyancsak segíthet a hangosan történő tanulás, például akkor, ha egy új nyelvet akarnak elsajátítani.

Victor Boucher és munkatársai 44 egyetemi hallgató bevonásával vizsgálták, hogy milyen eltérések mutatkoznak az emlékezőképességben, ha a résztvevők bizonyos szavakat hangosan is kimondva próbálnak memorizálni, ha csak az ajkukat mozgatják, de hangosan nem mondják ki a szavakat, vagy ha csendben maradva próbálják megjegyezni a képernyőn felvillanó szavakat. A hangos tanulás esetében kétféle módszert is megvizsgáltak: az egyik esetben a képernyőt nézve kellett hangosan kimondani a szavakat, míg a másik esetben egy másik résztvevőre nézve kellett megtenni ugyanezt.

 

 

A legjobb eredményeket akkor érték el a résztvevők, amikor valaki másnak mondták ki hangosan a megjegyezni kívánt szavakat, ezt követően pedig akkor emlékeztek a legjobban a látott szavakra, amikor saját maguknak mondták ki őket hangosan. A harmadik esetben – amikor csak szájmozgás volt, de hangos kiejtés nem – szintén jobb eredményeket tapasztaltak a teljesen csendben történő memorizáláshoz képest. Emögött az állhat a szakemberek szerint, hogy a szájmozgás a mozgató és az érzékelő szervek összehangolásával kapcsolatos – szenzomotoros – reakciókat vált ki az agyunk emlékezettel összefüggő területein, ez a hatás pedig még erősebb akkor, amikor hangos beszéd is történik.

Úgy tűnik tehát, hogy segíti az emlékezeti folyamatainkat, ha memorizálás közben hangos kommunikáció is történik – vagy akár csak az ajkunk mozgatása, ami a motoros rendszerünket aktiválja. Agyunk ugyanis ezeket az eseménysorokat is megjegyzi, és hozzákapcsolja a megjegyezni kívánt tartalomhoz. Ezek a kapcsolt információk fognak segíteni olyankor, amikor magát a megjegyzett szót szeretnénk előhívni.

A Consciousness and Cognition című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint ez a módszer az életkortól függetlenül mindenkinek segíthet a megjegyezni kívánt dolgok felidézésében, így akár az idősebbeknek is, akik az évek előrehaladtával egyre hajlamosabbá válnak a feledékenységre.

Forrás: People who talk to themselves have better memories than those who work in silence http://www.dailymail.co.uk/health/article-3263604/The-secret-remembering-things-Read-ALOUD-People-talk-better-memories-work-silence.html

spacer

Kapcsolódó cikkek

Az agresszió az Alzheimer-kórban szenvedő betegek esetében a leggyakrabban a betegség előrehaladottabb stádiumaiban jelentkezik.
Kutatások igazolják, hogy az alacsony tesztoszteron szint nagyban hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához.
Az Alzheimer-kórban szenvedőknél fontos az egészséges táplálkozás
Íme, néhány tanács, amely segít örömöt csempészni az Alzheimer-kórban szenvedő beteg, illetve családtagjainak hétköznapjaiba.
Az Alzheimer-kór nemcsak a betegnek,a hozzátartozónak is komoly hétköznapi nehézségeket okoz,többségük leküzdhető,ha megtanuljuk a kórral való együttélés szabályait.
Az Alzheimer-kór egyre több embert érint világszerte, ezért fontos hangsúlyt fektetni a betegség kialakulásának megelőzésére.
Az Alzheimer-kór az agy minden területét érinti, bizonyos képességek elvesznek, a betegnek segítségre van szüksége.
A séta lassítja a kognitív funkciók hanyatlását azokban a betegekben, akiknél enyhe gondolkodásromlás, illetve Alzheimer-kór áll fenn.
Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt.

Facebook posztok