A legtöbben furcsán néznek azokra az emberekre akik magukban beszélnek, ez azonban segíthet az éppen olvasott dolgok memorizálásában.
A legtöbben furcsán néznek azokra az emberekre akik magukban beszélnek, ez azonban segíthet az éppen olvasott dolgok memorizálásában – vélik a kanadai Montreal Egyetem szakemberei. A legjobb, ha a megjegyezni kívánt dolgokat felmondjuk valaki másnak – diákoknál ilyen lehet például az iskolai tananyag memorizálása – az idősebbeknek pedig ugyancsak segíthet a hangosan történő tanulás, például akkor, ha egy új nyelvet akarnak elsajátítani.
Victor Boucher és munkatársai 44 egyetemi hallgató bevonásával vizsgálták, hogy milyen eltérések mutatkoznak az emlékezőképességben, ha a résztvevők bizonyos szavakat hangosan is kimondva próbálnak memorizálni, ha csak az ajkukat mozgatják, de hangosan nem mondják ki a szavakat, vagy ha csendben maradva próbálják megjegyezni a képernyőn felvillanó szavakat. A hangos tanulás esetében kétféle módszert is megvizsgáltak: az egyik esetben a képernyőt nézve kellett hangosan kimondani a szavakat, míg a másik esetben egy másik résztvevőre nézve kellett megtenni ugyanezt.
A legjobb eredményeket akkor érték el a résztvevők, amikor valaki másnak mondták ki hangosan a megjegyezni kívánt szavakat, ezt követően pedig akkor emlékeztek a legjobban a látott szavakra, amikor saját maguknak mondták ki őket hangosan. A harmadik esetben – amikor csak szájmozgás volt, de hangos kiejtés nem – szintén jobb eredményeket tapasztaltak a teljesen csendben történő memorizáláshoz képest. Emögött az állhat a szakemberek szerint, hogy a szájmozgás a mozgató és az érzékelő szervek összehangolásával kapcsolatos – szenzomotoros – reakciókat vált ki az agyunk emlékezettel összefüggő területein, ez a hatás pedig még erősebb akkor, amikor hangos beszéd is történik.
Úgy tűnik tehát, hogy segíti az emlékezeti folyamatainkat, ha memorizálás közben hangos kommunikáció is történik – vagy akár csak az ajkunk mozgatása, ami a motoros rendszerünket aktiválja. Agyunk ugyanis ezeket az eseménysorokat is megjegyzi, és hozzákapcsolja a megjegyezni kívánt tartalomhoz. Ezek a kapcsolt információk fognak segíteni olyankor, amikor magát a megjegyzett szót szeretnénk előhívni.
A Consciousness and Cognition című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint ez a módszer az életkortól függetlenül mindenkinek segíthet a megjegyezni kívánt dolgok felidézésében, így akár az idősebbeknek is, akik az évek előrehaladtával egyre hajlamosabbá válnak a feledékenységre.
Forrás: People who talk to themselves have better memories than those who work in silence http://www.dailymail.co.uk/health/article-3263604/The-secret-remembering-things-Read-ALOUD-People-talk-better-memories-work-silence.html
Kapcsolódó cikkek