Információáradatbansokkal nehezebb megjegyezni a dolgokat

Gondoljon csak bele: mikor történt meg utoljára, hogy bárkinek is fejből megjegyezte volna a mobiltelefonszámát? És mikor történt meg legutóbb, hogy ha egy társaságban valaki feltett egy kérdést, Ön egyből az okostelefonjáért nyúlt, hogy a Google segítségével adjon helyes választ?

Az előbbi feltehetően elég rég történhetett, hiszen a legtöbben ma már nem jegyezzük meg fejből a telefonszámokat, hiszen minek, amikor csak beírjuk és elmentjük a címtárunkba. Az utóbbi pedig mára mindennapossá vált, hiszen pár kulcsszó, és máris minden releváns információ a kezünkben van, amire kíváncsiak voltunk.

Az internet és az okostelefonok elterjedése alapvetően megváltoztatta mindennapi életünket, és mindez természetesen az emlékezetünk működésére is hatással van. Számos kutatás foglalkozott az utóbbi időben azzal, hogy a netezés és az okoseszközök használata hogyan hat a rövid távú emlékezetünk, vagy másik nevén a munkamemóriánk működésére, ahonnan a hosszú távú memóriába kerülnek át a beérkező információk.

A hosszú távú memóriának – ha oda egyszer már bekerültek az információk – gyakorlatilag korlátlan a tárolókapacitása, rövid távú memóriánk azonban sokkal sérülékenyebb: megtörténhet, hogy ha nap mint nap túl sok információval árasztjuk el magunkat, a végén már a negyedére sem emlékszünk annak, amit aznap láttunk vagy hallottunk.

A legtöbben nem vagyunk képesek hatékonyan kezelni azt az információáradatot, amellyel naponta szembesülünk, hacsak nem vagyunk például szabadságon – egy kikapcsolt telefonnal. Az egész napi folyamatos internetezés – amelyet a legtöbben a telefonunkon folytatunk, akár a munkából hazafelé menet, akár este, elalvás előtt – rövid távú memóriára gyakorolt hatását egy olyan pohár képével szemléltethetjük a legjobban, amelyet már tele töltöttünk, de továbbra is folyatjuk bele a vizet. „A pohár túlcsordul, és ez az a pont, amikor az olvasott vagy hallott információk már nem kerülnek át a hosszú távú memóriába, vagyis később már nem fogunk rájuk emlékezni” – idézi a Huffington Post cikke Tony Schwartz írót, aki több sikeres, a túlzsúfolt életmód hatékony átalakítási lehetőségeit boncolgató könyv szerzője.

Az internetet úgy is elképzelhetjük, hogy mára az agyunk külső, de bármikor elérhető háttértárává vált. Ez persze sok mindenben a segítségünkre van, de meg kellene tanulnunk sokkal tudatosabban használni, ha nem akarjuk, hogy idővel mindent elfelejtő „zombikká” váljunk. Egy 2013-as kutatás például egyértelműen igazolta, hogy ha a tudjuk, hogy a közelünkben van egy olyan eszköz, amelyre lementhetjük az éppen bejövő információkat, akkor nem fordítunk annyi energiát a megjegyzésükre, és később sokkal kevésbé fogjuk tudni felidézni őket.

A megoldás az emlékezetet kutató szakemberek egybehangzó véleménye szerint az, ha csökkentjük a napi internethasználatot, a telefonunkat pedig időnként kikapcsoljuk néhány órára. „Ezzel elősegíthető, hogy az aznap beérkező információk el is tárolódjanak, és nem egy kaotikus, rendszertelen formátumban, hanem koherensen, ami a saját történetünk. Olyan életeseményekként, amelyeket nemcsak öntudatlanul átéltünk, hanem érzelmeket is kapcsolunk hozzájuk, így valódi jelentőséggel bírnak a számunkra” – hangsúlyozza a  a Huffington Post cikkében Schwartz.

Forrás: How Technology Is Warping Your Memory http://www.huffingtonpost.com/2013/12/11/technology-changes-memory_n_4414778.html