AZ OLDAL JELENLEG TESZT ÜZEMMÓDBAN FUT

Jellemzőbb az időskori memóriazavar az AB vércsoportúaknál

Az AB a legkevésbé gyakori vércsoport, amely Magyarországon a népesség mintegy 8 százalékánál fordul elő.

Az AB a legkevésbé gyakori vércsoport, amely Magyarországon a népesség mintegy 8 százalékánál fordul elő. Kristine S. Alexander és munkatársai egy korábbi tanulmányukban azt vizsgálták, hogy felfedezhető-e valamilyen összefüggés a vércsoporttípusok és a későbbi életkorokban előforduló memóriazavarok kialakulásának esélyei között. 

A Neurology című folyóiratban bemutatott kutatást egy nagyobb, a stroke előfordulásának földrajzi és származásbeli különbségeit vizsgáló felmérés részeként végezték el. Ebben a felmérésben több mint 30 000 embert követtek nyomon 3,5 éven keresztül. A kutatócsoport ebből a csoportból választott ki olyan résztvevőket, akiknél a vizsgálat elején nem voltak memóriazavaraik, később azonban ezek megjelentek. Nagyjából 500 ilyen résztvevőt azonosítottak a szakemberek, akiket a vércsoport típusával összefüggésben 600 olyan résztvevővel hasonlítottak össze, akiknél a vizsgálat végéig nem alakultak ki memóriaproblémák.

 

 

Az eredmények azt mutatták, hogy az AB vércsoporttal rendelkezőknél 82%-kal gyakrabban fordultak elő memóriazavarok, mint a referenciaként használt nullás vércsoportú résztvevőknél. A tanulmányban az esélyhányados értékét használták a gyakoriságnövekedés becslésére: ez az érték azt mutatja meg, hogy egy bizonyos tényezőnek – jelen esetben az AB vércsoportnak – kitett csoportban hányszor nagyobb eséllyel fordul elő egy megbetegedés – jelen esetben a memóriazavar – mint ott, ahol nincs jelen az éppen vizsgált tényező. Nem arról van tehát szó, hogy a memóriazavarok kockázata nagyon nagy mértékben nőne egy bizonyos fajta vércsoport miatt, hanem csak arról, hogy az AB vércsoportú embereknél valamivel gyakrabban jelentkeztek ezek a problémák, mint a nullás vércsoport esetén.

A kutatók azért a nullás vércsoportú embereket választották referenciaként, mert náluk – az egyéb vércsoportokhoz képest – alacsonyabb a szív- és érrendszeri problémák megjelenésének az esélye, ami a kognitív problémák egyik ismert kockázati tényezője. A kutatók egy további tényezőt, a faktor VIII-nak nevezett fehérje vérben mérhető koncentrációit is megvizsgálták, mivel ez a fehérje a kognitív teljesítménycsökkenés és a demencia egyik ismert rizikófaktora. A fehérje magasabb koncentrációi esetén 24%-kal növekedtek a memóriazavarok kialakulásának esélyei, és azt is sikerült kimutatni, hogy az AB vércsoportú embereknél általában véve nagyobb mennyiségben volt jelen ez a fehérje a többi vércsoporttal összehasonlítva. A kutatók szerint a memóriavarok kialakulásának megnövekedett esélye nem kizárólag a faktor VIII-as fehérje emelkedett szintjeinek következménye, de mivel a fehérje a véralvadásban játszik szerepet – és ezáltal növelheti a vérrögök, ezen keresztül pedig a memóriaromlással összefüggő érrendszeri problémák kialakulását – fontos és a továbbiakban alaposabban is vizsgálandó tényezője a memóriazavaroknak.

Forrás: ABO blood type, factor VIII, and incident cognitive impairment in the REGARDS cohort http://www.neurology.org/content/83/14/1271, Can your blood type affect your memory in later years?, Blood group linked to risk of memory problems in later life http://www.alzheimersresearchuk.org/blood-group-linked-to-risk-of-memory-problems-in-later-life/

spacer

Kapcsolódó cikkek

Az agresszió az Alzheimer-kórban szenvedő betegek esetében a leggyakrabban a betegség előrehaladottabb stádiumaiban jelentkezik.
Kutatások igazolják, hogy az alacsony tesztoszteron szint nagyban hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához.
Az Alzheimer-kórban szenvedőknél fontos az egészséges táplálkozás
Íme, néhány tanács, amely segít örömöt csempészni az Alzheimer-kórban szenvedő beteg, illetve családtagjainak hétköznapjaiba.
Az Alzheimer-kór nemcsak a betegnek,a hozzátartozónak is komoly hétköznapi nehézségeket okoz,többségük leküzdhető,ha megtanuljuk a kórral való együttélés szabályait.
Az Alzheimer-kór egyre több embert érint világszerte, ezért fontos hangsúlyt fektetni a betegség kialakulásának megelőzésére.
Az Alzheimer-kór az agy minden területét érinti, bizonyos képességek elvesznek, a betegnek segítségre van szüksége.
A séta lassítja a kognitív funkciók hanyatlását azokban a betegekben, akiknél enyhe gondolkodásromlás, illetve Alzheimer-kór áll fenn.
Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt.

Facebook posztok