Könnyebben emlékezünk a nagyon rosszra?

Az ember belső környezete – így a hangulati állapota is – jelentős mértékben befolyásolja az emlékezeti folyamatokat. Egy közismert példa erre az a jelenség, amikor a szorongást okozó eseményeket az énvédő mechanizmusok által eltávolítjuk az éntől, elfojtással. Ezek az emlékek nem vesznek el, csak normál tudatállapotban nem hozzáférhetőek.

Stressz és a feladatmegoldás

Mennyire befolyásolja a stressz-szintet és a teljesítményt egy-egy negatív élmény? Zeller kísérletében a vizsgálati személyeknek értelmetlen szótagok listáját kellett megtanulniuk, majd ezután ügyességi feladatokat kellett megoldaniuk. A feladatokat úgy manipulálták, hogy a résztvevők egy részének nem sikerülhetett azokat megoldani, ők emiatt stresszt éltek át. A kutatók feltételezésének megfelelően a stresszt átélt csapat rosszabbul teljesített a szótag felidézési feladatban. Ezután stresszkeltő események nélkül újra elvégezték a kísérletet, ezúttal nem volt különbség a két csoport teljesítménye között.

A hangulati állapot mind a tanulási, mind a felidézési szakaszban hatással lehet az emlékezésre – mondja Árvai Nóra pszichológus, perinatális szaktanácsadó, szakíró. A tanulási szakaszban a hangulat kongruitás érvényesül, tehát a hangulati állapotunkkal összhangban lévő információt hajlamosak vagyunk kiemelni, és később már akár tejesen semleges állapotban is jobban emlékszünk rá.

Ha szomorú a gyerek…

Egy kutatás során kisgyerekeknek a fantáziájuk segítségével indukáltak szomorú, illetve vidám hangulatot, majd pozitív és negatív jelentésű szavakból álló listát kellett elolvasniuk, majd minél pontosabban felidézniük. A szomorúságra hangolt gyermekek több negatív szót tudtak felidézni, a vidámak több pozitívat. Az eredmények a kutatók szerint nem a hangulat indukciónak a következményei, hiszen egybecsengnek azzal a tapasztalattal, hogy a depressziós betegek hajlamosak az információból csak a negatívra emlékezni. A közhiedelemmel ellentétben a depressziósok nem általában a negatív információt emelik ki, hanem csak az önmagukra vonatkozó negatívumokat, a másokra vonatkozó esetekben ők is hajlamosak inkább a pozitív dolgokra emlékezni. Ez az, ami önbecsülésüket egyébként még tovább rontja – teszi hozzá Árvai Nóra.

Könnyebben emlékezünk a nagyon rosszra?

Adott hangulati állapotban ennek megfelelő dolgokat, eseményeket könnyebben idézünk fel, aktivizálódnak a hangulattal egybecsengő sémáink (gyakran megtörténő események kivonata, mintegy forgatókönyve, egy fogalom prototípusa). Ilyenkor a figyelem a séma-releváns információk felé irányul. A sémával konzisztens, azaz egységes információkat nagyobb valószínűséggel dolgozzuk fel, s ezáltal jobban kapcsolódnak az emlékezetben tárolt más tényekhez.

A pszichológustól megtudtuk azt is, hogy az intenzív – nagyon jó vagy nagyon rossz – hangulatokhoz kapcsolódó eseményekre könnyebb emlékezni, mert az ilyen események kiugróak, fokozzák az aktivációs szintet. Ha olyan történetet dolgozunk fel, melynek érzelmi tónusa nem releváns pillanatnyi hangulatunkkal, a hangulat intenzitása csökkenni fog, a felidézés kevésbé lesz sikeres. Kísérletek bizonyítják, hogy az intenzív érzelműnek ítélt tapasztalatok, az érzelem típusától függetlenül jobban felidézhetőek.

Hangulatfüggő előhívás

Az események felidézésére milyen hatást gyakorolhat a tárolás és az előhívás ideje alatt tapasztalt hangulat hasonlósága? Sirhan Bishara Sirhant, aki 1968-ban megölte Robert F. Kennedyt, azt állította, hogy nem emlékszik a gyilkosságra. Az elkövetéskor nagyon izgatott állapotban volt. Hipnózist alkalmaztak nála, s ekkor képes volt felidézni a gyilkosságot. Az eset jól példázza a hangulatfüggő előhívás jelenségét, hiszen csak abban az izgatott és dühödt állapotban volt képes a merénylet felidézésére, amiben a merénylet elkövetésekor volt.

A hangulatot úgy képzelhetjük el, mint egy fogalomcsoportot, ami meghatározott aktivációs szintet, viselkedést és oktulajdonítást tartalmaz. Amikor egy eseményt egy adott hangulatban élünk át, a hangulat összetevői az esemény összetevőihez kötődnek bennünk. Ha később a megfelelő hangulatban próbáljuk felidézni az eseményt, a megfelelő hangulat-összetevők aktiválódnak, és ez az esemény összetevőire is átterjed.

Tóth András