Az enyhe kognitív zavarban szenvedők mintegy 15 százaléka demens beteggé válik, a veszélyeztetettek kiszűrésének van a legnagyobb jelentősége.
Az enyhe kognitív zavarban szenvedők mintegy 15 százaléka demens beteggé válik, így a megelőzés és a kezelés szempontjából a veszélyeztetettek kiszűrésének van a legnagyobb jelentősége. A Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának munkacsoportja, Prof. Dr. Kálmán János vezetésével az enyhe kognitív zavar tünetegyüttesének kiszűrésére fejlesztette ki a Korai Mentális Tesztet (KMT), amelyet az alapellátásban alkalmaznak. Interjú Papp Edina klinikai szakpszichológussal.
Miért fontos a Korai Mentális Teszt alkalmazása?
A demencia szindrómák 60-70 százalékát kitevő Alzheimer-kórnak ma csupán tüneti kezelése ismert, a betegséget gyógyítani nem lehet. A kór klinikai diagnózisát több éves, évtizedes preklinikai fázis előzi meg, amikor lappangva megindul a progresszív neurodegeneratív folyamat, azaz elindul az idegsejtek szerkezeti és funkcionális károsodása. Mivel irreverzibilis károsodásról van szó, a betegség időtartamát, lefolyását döntően befolyásolja a kezelésbe vétel időpontja. A Korai Mentális Teszt segítségével kiszűrhetőek a magas demencia kockázatú személyek. Az időben megkezdett gyógykezelés révén lassítható a progresszió üteme, enyhíthetőek a társuló szomatikus és pszichés szövődmények, ezáltal javítható a beteg és hozzátartozójának életminősége.
Mely területen alkalmazható a teszt? A háziorvosnál is elvégezhető?
A KMT kifejezetten az alapellátás számára lett kidolgozva. A családorvos ismeri a legjobban a beteget, a családot, őt keresik meg a legapróbb panaszokkal, így a változások felismerésében kulcsszerepe van.
A klinikumban alkalmazott tesztek általában nem alkalmazhatóak a családorvosi ellátásban eszköz- és időigényük, szakismeretük miatt. Az alapellátásban olyan tesztre van szükség, amely gyorsan felvehető, kitöltése mindössze 3-5 percet vesz igénybe, az asszisztens által is elvégezhető, kis eszközigényű. A kutatás megkezdésekor olyan szűrőtesztet, és nem diagnosztikai eszközt szerettünk volna kifejleszteni, ami ezen kritériumoknak megfelel.
Mi alapján van összeállítva a kérdéssor? Milyen feladatokat tartalmaz?
A teszt mindössze két rövid feladatot tartalmaz: váltott, kettős vállveregetéssel állatokat kell felsorolni egy perc alatt, majd egy órát kell lerajzolni, ami adott időt mutat. A két feladat instrukcióját egyszerre mondjuk el, s vizsgáljuk, hogy mire emlékszik mindebből a páciens, mennyire követi az utasításokat, illetve feltérképezzük a memóriapanasz meglétét is.
Milyen funkciókat tesztelnek?
Ezzel a pár perces vizsgálattal azok a funkciók vizsgálhatóak, melyek legkorábban jelzik a kognitív károsodást, ezek egyebek mellett az epizodikus emlékezet, késleltetett felidézés, végrehajtó funkciók, figyelem.
Miként történik a kiértékelés?
A kiértékelésnél azt vizsgáljuk, hogy az instrukció mely részeire emlékszik a páciens, illetve hogyan hajtja végre a feladatokat. Feltérképezzük a szubjektív memóriapanasz meglétét is, ami teljesítménycsökkenéssel párosítva kognitív károsodásra utalhat.
Félévente-évente ismételhető a teszt, így nyomon követhető az állapot változása. A maximálisan elérhető 100 pontból 70 pont alatti teljesítmény esetén javasolt a memóriaambulanciára történő beutalás.
Milyen vizsgálatok várnak itt a páciensre?
A memóriaambulanciákon speciális neuropszichológiai tesztvizsgálatot, pszichés és szomatikus kivizsgálást végeznek. Ezek révén állapítható meg a háttérben álló ok, amely nagyon sokféle lehet.
Mennyire elterjedt a teszt alkalmazása más intézményekben, esetleg külföldön?
Hazánkban egyre több helyről kapunk visszajelzést a KMT alkalmazásáról, illetve sok megkeresést kapunk a teszt beszerezhetőségére vonatkozóan. Külföldi alkalmazását hosszabb távon tervezzük.
Kapcsolódó cikkek