Különleges képességek: memóriaművészek

A különleges adottságokhoz úgy tűnik, különböző neurológia struktúrák szükségesek. A hátterében genetikai tényezők is állhatnak, de ez még nem tisztázott. Egy biztos: az emlékezet egy különleges formájáról van szó.

A ma is aktív Portisch Lajos sakkozó, kilencszeres magyar bajnok, 20 sakkolimpián játszott, több megdönthetetlennek tekinthető sakkolimpiai rekord fűződik a nevéhez, ezeken 1 arany, 3 ezüst és 2 bronzérmet szerzett a magyar válogatott színeiben. Fejben lejátszik partikat, közben pedig meggyűlik a baja a bejárati ajtó kódjával, ami ugye maximum 6 számjegyből áll. Hogy is van ez?

A tanulási teljesítmény nem tekinthető egységes képességnek, különböző információfeldolgozó rendszerek együttműködésének eredménye – olvasható a Bevezetés a tanulás lélektanába című könyvben, amelyben arról írnak a szerzők, hogy ezekhez a különleges képességekhez külön neurológia struktúrák kellenek. Az igen alacsony teljesítmények esetében is ugyanerre a következtetésre jutottak a kutatók. Ha egy személy nem tud megjegyezni egy információt, közpen pedig kitűnően emlékezik az elmúlt évekből különböző adatokra, helyénvaló az a következtetés, miszerint az emlékezet sértetlen ugyan, az új információ betagolásának folyamata azonban sérülhet.

Prof. Dr. Dóczi Tamás idegsebész, az MTA rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájának egyetemi tanára kérdésünkre elmondta: vannak olyan kimagasló emlékezeti képességekkel rendelkező egyének, akik nem biztos, hogy minden részletre odafigyelnek, mondhatni, hogy a banálisnak gondolt információkat észre sem veszik, fel sem fogják. Jó példa erre egy közéleti személyiség esete, aki ugyan amikor lányát kikísérte a vonathoz és visszafelé az összes vagon speciális számát elraktározta a memóriájában tudattalanul, ráeszmélt, hogy felemás zoknit húzott fel reggel.

Kiváló életrajzi memória

Aki ezzel az igen ritka képességgel rendelkezik, az gond nélkül fel tudja idézni élete minden egyes pillanatát körülbelül 10 éves koráig visszamenően. A különleges életrajzi emlékezet jelenségét először 2006-ban dokumentálta James McGaugh neurobiológus és csoportja a Kaliforniai Egyetemen (UCI).

A Neurobiology of Learning and Memory című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint minden egyes résztvevő agyi szerkezete kilenc meghatározott területen eltért a kontrollszemélyek agyi felépítésétől, a különleges életrajzi emlékezettel rendelkezők agyában például nagyobb tömegű volt a fehérállomány az agy középső és elülső részén. A legtöbb agyi különbözőség az életrajzi memóriával összefüggő területeken volt, így kapunk egy leíró, koherens történetet arról, ami zajlik.

Meglepő módon ezek a szuper önéletrajzi emlékezettel bíró emberek nem értek el magasabb pontszámot a rutin laboratóriumi memóriateszteken és azokban a feladatokban, ahol az ismétlésre épülő emlékezetükre volt szükség. Amikor azonban életük azon személyes vagy társadalmi eseményeire került sor, melyek 10 és fél éves koruk után történtek, akkor “figyelemre méltóan jobbak voltak életük részleteinek felidézésében” – tette hozzá McGaugh, a kutatás vezetője. Mindez arra utal a szakemberek szerint, hogy az emlékezet egy különleges formájáról van szó.

http://www.sciencedaily.com/releases/2012/07/120730170341.htm

http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/13448/kulonleges-eletrajzi-memoriaval-rendelkezo-emberek

Az eidetikus memória

Aki a fotografikus memória képességével rendelkezik, az képeket, hangokat, tárgyakat extrém pontossággal, tömegesen, emlékezetből fel tud idézni. Erre rendszerint már gyermekkorban fény derül autizmus és más rokon betegségek, páldául az Asperger-szindróma esetén is. Feltehetően fotografikus memóriával rendelkezett Mozart és az egykori amerikai elnök Theodore Roosevelt is.

Különleges emlékezeti képesség még a szinesztézia és a számokkal való művészet is.

Ablak az agyra az epilepsziás betegség

A legtöbb információt egyetlen betegtől kapták az orvosok. Az epilepsziás H. M. esetében a súlyos tünetek megszüntetésére egy műtéti beavatkozással kétoldali, nagymértékű temporális lebenyirtást végeztek. A műtétet követően a folyamatban lévő történéseket figyelemmel tudta kísérni, de ha félbeszakította valaki újságolvasás közben, nem tudta, hol hagyta abba, és mindig újrakezdte az olvasást. 40 évesen nem ismerte fel saját arcképét. Nem tudta eltárolni a rá jellemző információkat, sérült a deklaratív emlékezete, amely a tényekre és személyes eseményekre vonatkozó emlékezeti teljesítménye – mondja Prof. Dr. Dóczi Tamás idegsebész, aki hozzátette: a neuropszichológiának köszönhetően nagyon sok mindent meg lehet tudni a magasabb rendű agyi funkciókról, így a memóriáról is.

Tudta?

Az agy az ember testtömegének csupán 2 százalékát teszi ki, amely egy átlagos súlyú személy esetén mindössze 1,4 kg.

Működéséhez a test oxigénjének 20 százalékát használja fel, a szervezet teljes anyagcseréjének pedig 15 százalékát hasznosítja.

Legfontosabb tápanyaga a glükóz.

Agyunkban kb. százmilliárd idegsejt és legalább másfél millió kilométernyi idegrost található.

Becslések szerint az agyban található szinapszisok száma 100 billió, de ez a szám akár ennek a tízszerese is lehet.

Az információáramlás 400 km/óra sebességgel történik.

“The dark energy of the brain” – az energia 90-93 százaléka nem arra megy el, amire korábban gondoltunk, azaz ébrenlétre, a külső világ gerjesztette “problémák és feladatok” megoldására. Tehát a rendszer önnfenntartása, készségeinek megőrzése és megújítása abból a célból, hogy mindig képes legyen feladatot, problémát megoldani, sokkal több energiába kerül.

(Forrás: A csodálatos agy)