Mediterrán étrend az Alzheimer-kór ellen

A sok gyümölcsöt és zöldséget, olivaolajat, rostban dús kenyérféléket, sok halat tartalmazó étrend, amelyhez mértékletes borfogyasztás is társul, s amelyet általában mediterrán diéta néven emlegetnek, több vizsgálat tanúsága szerint jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Két újabb tanulmány most arra utal, hogy ilyen étrenden kisebb az Alzheimer-kór kialakulásának, illetve előrehaladásának veszélye is.

Egy New Yorkban végzett fölmérésben Nicolaos Scarmeas (Taub Inst. For Research and the Aging Brain, New York, NY) és mtsai csaknem kétezer, átlag 76 éves ember adatait gyűjtötték össze. Közülük 194 beteg szenvedett Alzheimer kórban. A kutatók a vizsgált személyek egy esztendei étrendjét elemezték és pontozták aszerint, hogy mennyire felelt meg a mediterrán étrendnek. Kilenc pontot kapott, aki mediterrán diétán élt, nulla pontot, akinek étrendje minden fogásban különbözött attól.

A statisztikai értékeléshezl az étrendre adott pontok mellett figyelembe vették az életkort, a nemet, az etnikai adatokat, iskolázottságot, az apolipoprotein E genotipust, a kalóriabevitelt, dohányzást, kísérő betegségeket és a testtömeg-indexet is. Külön megnézték, hogy az érbetegségek egyes megjelenési formái (hipertonia, cukorbaj, szélütés, koszorúér-betegség, vérzsír-szintek) mennyiben befolyásolják az étrend és az Alzheimer kór megjelenését, illetve előrehaladását.

Kiderült, hogy akik a mediterrán étrend skálán a legfelső harmadhoz tartoztak, 68 százalékkal kisebb valószinűséggel betegedtek meg Alzheimer kórban, mint akik étrendje legkevésbé felelt meg a mediterrán étkezés szabályainak. A középső harmadba tartozó idős emberek Alzheimer-kockázata is 53 százalékkal volt kisebb, mint azoké, akik a mediterrán étrend szempontjából a legalacsonyabb pontszámot kapták.

Yvonne Freund-Levy (Dept. Neurobiol., Caring Sci.and Soc., Section Clin.Geriatrics, Karolinska Inst., Stockholm) és munkacsoportja 204, Alzheimer kórban szenvedő beteget kezelt randomizáltan, kettős-vak körülmények között omega-3-zsírsav adásával vagy placeboval fél évig, majd valamennyi beteg kapta az omega-3-zsírsav ételkiegészítést.

A Mini-Mental State Examination (MMSE) eredménye a két csoport között fél év után nem különbözött, de annak a 32 betegből álló alcsoportnak, amelynek tagjai a vizsgálat kezdetén enyhe kognitív zavart mutattak, szignifikánsan kisebb mértékű volt az MMSE eredményének romlása, mint a placebo csoport tagjaié. Azt is megfigyelték, hogy amikor a második félévben valamennyi vizsgált beteg kapta az omega-3-zsírsav kezelést, az első fél esztendőben placebot szedő betegek kognitiv romlása is mérséklődött a placebo időszakhoz képest.

Dr. Scarmeas úgy nyilatkozott: „Minden azt bizonyítja, hogy a mediterrán étrend jót tesz az egészségnek. Ha figyelembe vesszük, hogy csökkenti olyan betegségek kockázatát, mint a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, a magas vérnyomás, az elhízás és bizonyos rosszindulatú daganatok, mindenképp érdemes ezt a diétát követni – ráadásul ez az étrend az Alzheimer kór ellen is véd".

Egyelőre nem világos, milyen hatásmód útján csökkenti a mediterrán étrend, illetve a halolaj az Alzheimer kór kockázatát. Úgy tűnik, hogy a hatás független az omega-3-zsírsavak érvédő tulajdonságától. A kutatók föltételezik, hogy elsősorban az oxidativ stress csökkentése és az agyi gyulladásos folyamatok gátlása útján mérséklődik az Alzheimer kór esélye, illetve mérséklődik az enyhe betegség progressziója. Előrehaladott betegség esetén az étrendi kezeléstől érdemleges eredmény nem várható.

forrás: WEBORVOS.HU/DMD