Memóriák: hálózatba rendezett összteljesítmény

Olyan a memóriánk, mint egy számítógépes rendszer vagy az internet. Eszméletlen mennnyiségű információval rendelkezik, és bármikor előhívható. Gondolta volna, hogy éjszaka, alvás közben is dolgozik az agyunk? Nem is akárhogyan!

Nagyon sokáig kérdéses volt az idegtudományok területén, hogy a memória egy bizonyos agyterületnek a teljesítménye, vagy számos terület hálózatos együttműködése. Mostanában látszik, hogy ez utóbbi valószínűbb – nyilatkozta portálunknak Prof. Dr. Dóczi Tamás idegsebész, az MTA rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájának egyetemi tanára.

A szenzoros memória az ingerek hatásának 1-2 másodpercig történő tárolása, a munkamemória vagy rövid távú memória (short term memory, STM) az ismeretanyag percekig történő tárolása, míg a hosszú távú memória (long term memory, LTM) akár egész életen át megtartott ismeretekre történő emlékezés. Amíg az STM kapacitása időben és mennyiségben is korlátozott, az LTM terjedelme elvben meghatározhatatlanul hosszú.

A hosszú távú memória összetevői közé sorolható az implicit (deklaratív, verbálisan nem írható le) és az explicit memória (nem-deklaratív, verbálisan leírható). Az explicit memória tényekre, eseményekre vonatkozó emlékezés, az én története, egy adott helyen és időben történt események raktározása. Az itt tárolt tényszerű és személyes információk előhívhatóak, verbalizálhatók. Két részre tagolódik: szemantikus tár (egyes szavak jelentése, dátumok, számok, adatok, amelyek nem jelentenek személyes érintettséget) és epizodikus tár (életünk egyes epizódjai). Az implicit memória a készségekre vonatkozó emlékezés-működés. Lassú folyamat, csupán hosszas ismétlés vezet eredményhez, ilyen például a teniszezés vagy a biciklizés elsajátítása. Ezeket ugyan végrehajtjuk, a lépéssorokat azonban csak akkor tudjuk elmondani, ha a cselekvéssor már nagyon begyakorlott folyamat.

Mi történik éjszaka?

A rövid távú emlékezetből a hosszú távú emlékezeti tárba történő átvitel a memória-konszolidáció. Az áttárolódás sokszor éjszaka, alvás közben történik, olyan mint a mentés másként funkció a számítógépünkön.

A konszolidációhoz időre van szükség, amely pár perctől akár egy évig is eltarthat. Ha bármi megzavarja az agyban az emléknyomok megszilárdulását (pl. agyrázkódás), akkor elvész az információ.

Az bizonyos, hogy alvás közben ugyanolyan, vagy még nagyobb intenzitással működik az agyunk, csak teljesen más üzemmódban, átkapcsol egy másik hálózatra. Ez az egész egy jól működő rendszer, olyan, mint amilyen egy jó társadalom, jól működő apparátussal – tette hozzá az idegsebész professzor.

Az emlékezés működésének 3 fázisa a bevésés, tárolás és felidézés. A memória-folyamatok ép működése az alapja annak, hogy – a tanulás révén – korábban szerzett tapasztalatok, ismeretek felhasználhatóak legyenek a későbbiekben. A felhasználás függ a figyelemtől, valamint a megjegyzés tárgyát képező pszichés élmény érzelmi színezetétől is.

Tanulás típusok:

• Verbális tanulás
• Szenzoros (perceptuális) tanulás
• Motoros tanulás
• Szociális tanulás

Felhasznált irodalom:

Bevezetés a tanulás lélektanába

Szerzők: Péter Bednorz pszichológus, a Kölni Egyetem Pszichológiai Intézetének tudományos munkatársa és Martin Schuster professzor, pszichológus, aki a Kölni Egyetem Neveléstudományi Tanszékén oktat.

Bevezetés a pszichológiába

Szerzők: Pléh Csaba pszichológus, az MTA rendes tagja és Boross Ottilia pszichológus

Kép forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Agy#mediaviewer/File:Brainlobes-hu.svg