Mennyire leszünk hajlamosak a feledékenységre?

Nincs két egyforma személyiségtípus, így van aki nyitottabb, míg mások zárkózottabbak, és van aki semmit sem vesz túl komolyan, míg mások sokkal aggodalmaskodóbbak. Egy új kutatás alapján az agyunk is ilyen: az anatómiai és működésbeli tulajdonságok alapján egymástól jól elkülöníthető típusok léteznek, amelyek a további egyéni különbségekkel együtt meghatározzák, mennyire leszünk intelligensek vagy épp mennyire leszünk hajlamosak a feledékenységre.

„Nagyon régóta kutatják, hogy melyek az egyéni különbségek az agy felépítésében és működésében, amelyek alapvetően befolyásolják az intelligenciánkat és az emlékezőtehetségünket. Egészen mostanáig azonban nem sikerült egyértelmű kapcsolatokat találni az agy anatómiai jellemzői és az egyes agyterületek működése, valamint az intelligencia mértéke és az emlékezeti folyamatok hatékonysága között. Úgy tűnik, hogy nekünk ez most sikerült: új kutatásunkban konkrét kapcsolatokat sikerült felállítani az egyes agyterületek szerkezete, működése és az intelligencia és a memória különféle jellemzői között” – mondja Aron K. Barbey, az amerikai Illinois Egyetem neurológus professzora.

A kutatócsoport 190 résztvevőnél vizsgálta át a teljes agyat, beleértve a különféle agyterületek méreteit és formáit, valamint azokat a mérőszámokat, amelyekkel ezeknek a területeknek a működése jellemezhető. „Egyaránt végigvizsgáltuk az idegrostok kötegeit, a fehérállomány különféle területeinek térfogatait, az agykéreg vastagságait, valamint az itt tapasztalható véráramlás intenzitásait. Mindemellett az intelligenciát és az emlékezőképességet jellemző leggyakoribb változókat is megmértük a résztvevőknél” – mondja a mindeddig egyedülálló kutatásról Patrick Watson, a cikk első szerzője.

Mindezen adatokból egy jókora adatbázist sikerült felépíteni, amelyben aztán el lehetett kezdeni keresni a különféle anatómiai és működésbeli változók, valamint az intelligencia és a memória közti összefüggéseket. Ehhez egy speciális statisztikai módszert alkalmaztak, amivel először négyféle csoportba sikerült sorolni az egymással valamilyen módon összefüggő anatómiai és működésbeli változókat. A négy csoport gyakorlatilag négyféle agytípust jelentett – hasonlóan a különféle személyiségtípusokhoz. Ez a felosztás önmagában még nem adott magyarázatot az intelligenciában és az emlékezőképességben megfigyelt különbségekre, a további, kifejezetten az egyes résztvevőkre jellemző agyi különbségek azonban már ezeket az eltéréseket is megmagyarázták. „Olyan, a vizsgálati alanyok agyára egyénileg jellemző tulajdonságokat sikerült azonosítanunk, amelyek alapján megjósolható lett, hogy mennyire intelligens valaki és mennyire jó az emlékezete” – mondta az eredményről Watson.

„A jövőben mindezek alapján személyre szabottabban lehet majd tanulmányozni az emlékezeti folyamatokat, vagyis nem általános, hanem az emberek egyes csoportjait külön-külön vizsgáló kutatásokat lehet majd végezni” – foglalják össze eredményeik jelentőségét a szerzők. Ebből pedig kiderülhet többek között az is, hogy kik azok, akik agyuk felépítése és működése alapján már eleve hajlamosabbak a feledékenységre.

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2016/02/160225153817.htm