A demencia és a magányosság közötti kapcsolatról számos tanulmány beszámolt már.
A kutatási adatok arra utalnak, hogy az erős ismeretségi hálóval rendelkező, társadalmilag aktív időseknél kevésbé valószínű a betegség kialakulása. Ám amint tapasztalják magukon a kognitív képességek hanyatlását, általában visszavonulnak a társas érintkezésektől, elszigetelődnek, ami növeli a depresszió és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Az elszigetelődés és magányosság veszélye azonban többek között az, hogy a mentális-egészségügyi hanyatlás nem, vagy gyakran csak későn észrevehető. Az esetleges téves vagy kései diagnózis mellett nagyobb a kockázatuk az eltévedésre, esésekre és abból adódó csonttörésekre és a halálra, mint nem egyedül élő betegtársainak.
Az elmagányosodás negatív hatásai már az egyedül élő, elvált vagy megözvegyült középkorúaknál is tapasztalhatók: az ő körükben kétszer gyakoribb a demencia kialakulásának kockázata, mint társas kapcsolatban élő társaiknál.
Az Alzheimer-kórban szenvedők száma ijesztő mértékben növekszik, ami a szakemberek szerint idővel akár közegészségügyi vészhelyzetet is okozhat. Ugyanakkor a betegség kialakulása számos lépéssel megakadályozható, vagy lassítható. Ezek közé tartozik az egészséges étrend, a rendszeres testmozgás, az olvasás, zenehallgatás és egyéb mentális tevékenység, valamint a társas kapcsolatok ápolása – melyek mind védik és segítik frissen tartani az agyat.
Ennek ellenére az előrejelzések szerint 2050-re csak az USA-ban annyi lesz az Alzheimer-kórban szenvedő betegek száma, hogy az ellátásukhoz szükséges pénzösszeg megegyezik a jelenlegi amerikai egészségügyi ellátás teljes költségvetésével! A szakemberek hangsúlyozzák a megelőzés, illetve a betegek gondozására való felkészítés fontosságát. Dél-Koreában például a demenciában szenvedők gondozására felkészítő tanfolyam a középiskolai tanterv része. Ahhoz, hogy szüleink és majdan mi is a méltóság reményével öregedhessünk meg, tanulnunk kellene a koreai példából!
Az Alzheimer-kór minden nyolcadik, 65 évnél idősebb embert érint, és ebben az életkorban a hatodik vezető halálozási ok. A tünetek közé tartozik a memóriavesztés, zavartság, viselkedési zavarok, melyek fokozatosan alakulnak ki, és idővel egyre súlyosbodnak.
Bár az Alzheimer-kórra jelenlegi ismereteink szerint nincs gyógymód, egyes kezelési eljárások átmeneti javulást hozhatnak a beteg állapotában. A korai felismerés, illetve a betegség kialakulását befolyásoló gyógyszerek kifejlesztése, melyek megváltoztathatják a mögöttes betegség lefolyását, reményt hozhat. Addig is ne feledjük az egészséges életmód és a társas kapcsolatok fontosságát a betegség megelőzése érdekében!
Kapcsolódó cikkek