Ön hány telefonszámra emlékszik?

Egyre több olyan eszközt veszünk igénybe mindennapjaink során, amelyek segítenek az információk visszakeresésében és raktározásában. A túlzott eszközhasználat ahhoz vezet, hogy egyre rosszabb a memóriánk.

Ön hány telefonszámot tud fejből? Megjegyzi a programjait, vagy inkább följegyzi őket a telefonjába? A bevásárlólista hány tételére tud visszaemlékezni? Ha valami nem jut eszébe, szokta ellenőrizni a Google segítségével? Megnyugtatja a tudat, hogy bármikor szinte bármilyen információt meg tud keresni az interneten a telefonja segítségével? Friss felmérések szerint az, hogy egyre inkább a Google-re és az okostelefonunkra hagyatkozunk, rontja a memóriánkat, és „digitális amnéziához” vezet. Egy brit felmérés adatai szerint a megkérdezett felnőttek majdnem fele képtelen fejből felidézni a házastársa telefonszámát, és 71 százalékuk nem tudja a saját gyereke telefonszámát sem.

A felmérésben résztvevő fiatalok (16-24) több mint fele gondolja úgy, hogy az okostelefonja segítségével bármilyen fontos információhoz hozzájuthat.

„Nagyon fontos lenne megértenünk a memóriánkra tett hosszú távú hatásait ennek, és fel kell készülnünk arra, hogy megvédjük a memóriánkat. Az olyan információk, mint a szeretteink telefonszáma, csupán egy kattintásra vannak, ezért nem fordítunk arra energiát, hogy megjegyezzük.” – mondta a kutatás egyik vezetője.

A kutató szerint a kütyük, amelyekben olyannyira bízunk, lassan átveszik a memóriánk bizonyos korábbi feladatait. Azonban nem csak a memóriaromlást gyorsítja a túlzott eszközhasználat. A figyelemösszpontosítás ideje például a 2000-ben mért 12 másodpercről mára 8 másodpercre csökkent – ez valószínűleg a mobiltelefonok fejlődésének köszönhető. Ennek pedig vannak következményei a  mindennapi tevékenységeinkre, és a tanulásunkra nézve is.

Ha már mindenképp okostelefon: játsszunk Tetrist!

Amerikai kutatók felfedezték, hogy a klasszikus számítógépes játék, a Tetris pozitív hatással van az agy működésére. Bár sokkal egyszerűbb, mint napjaink kifinomult játékai, a rendszeres gyakorlás növelheti a szürkeállomány mennyiségét és javíthatja a gondolkodást. A vizsgálatban elegendő volt három hónapig naponta fél órát játszani, hogy megjelenjenek a szerkezeti változások a mozgással, kritikus gondolkodással, érveléssel, nyelvvel és feldolgozással kapcsolatos területeken.