Az utóbbi időben egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az Alzheimer-kór hátterében az agy cukorháztartásának zavara áll.
Alzheimer-kórt a cukorbetegség egy speciális formájának tartja, és szorgalmazza, hogy emiatt a betegség kapja meg a 3. típusú diabétesz megnevezést.
A párhuzam első ránézésre talán furcsának tűnik, azonban számos bizonyíték támasztja alá az elképzelést. A legkézenfekvőbb például, hogy a 2. típusú cukorbetegek esetében, ahol csökken a sejtek inzulinnal szembeni érzékenysége, nagyon gyakran alakul ki Alzheimer-kór is. A cukorbetegek mintegy fele mutatja a szellemi leépülés tüneteit élete vége felé. Ráadásul a 2. típusú diabétesztől szenvedők hasnyálmirigyében ugyanolyan amiloid lerakódásokat találtak, mint az Alzheimer-kórosok agysejtjeiben.
A vizsgálatok egy másik csoportját elhunyt Alzheimer-kóros betegek agyából nyert sejteken végezték. Az így nyert idegsejtekről bebizonyosodott, hogy jóval kevésbé érzékenyek az inzulinnal szemben. Ez a jelenség nagyon hasonló a cukorbetegeknél jelentkező inzulinrezisztenciához, azonban fontos kiemelni, hogy Alzheimer-kórosok esetén csak az agysejteken jelentkezik az inzulinnal szembeni érzéketlenség.
Jól ismert tény, hogy az Alzheimer-kórtól szenvedő betegek szellemi állapota fokozatosan hanyatlik. A betegek a kis fokú feledékenységtől lépcsőzetesen jutnak el a teljes memóriavesztéshez és szellemi, fizikai leépüléshez. A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy a tünetek súlyosbodásával teljes mértékben párhuzamba hozható az idegsejtek romló inzulinérzékenysége.
A kísérletek harmadik csoportját állatokon végezték. A kísérleti alanyoknak olyan anyagot adtak, ami az idegsejteket inzulinnal szemben érzéketlenné tette. Ezeknél az állatoknál hamarosan jelentkeztek a szellemi leépülés jelei: romlott a feladatmegoldó képesség és a memória. Ha ezek az állatok olyan gyógyszert kaptak, ami kioltotta az előző szer hatását, tehát helyre állította az agysejtek inzulinra adott válaszreakcióját, akkor a szellemi képességek jelentősen javultak.
A fentiek alapján látható, hogy van valóságalapja azoknak a törekvéseknek, melyek az agy cukorbetegségeként emlegetik az Alzheimer-kórt. Noha további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy ezekről az elméletekről tényként beszélhessünk, de mindenképp biztató, hogy igazolódásuk esetén rendelkezünk olyan gyógyszerekkel, melyek képesek helyrehozni a cukorháztartás zavarát és ezen keresztül megállítani a szellemi hanyatlást.
Kapcsolódó cikkek