Javítja-e az alvás a memóriát?

Az alvás és a memória összefüggéseivel nagyon régóta foglalkoznak a kutatók, s mára számos értékes ismeret gyűlt össze ebben a témában. Bár a pontos részletek ma még nem mindenben tisztázottak, annyi biztosnak tűnik, hogy egy-egy új dolog elsajátítása előtt és után is érdemes eleget aludnunk. A folyamatos kialvatlanság igazoltan nem tesz jót a teljesítményünknek, akár az új dolgok megtanulásáról, akár a már megtanult dolgok felidézéséről van szó.

A tanulás és az emlékezés három alapvető folyamat eredménye: az első az új információk bejutása, a második a már bekerült információk hosszú távú memóriában történő rögzülése, a harmadik pedig az újonnan megszerzett információk előhívása. Mindhárom lépés alapvetően fontos az emlékezet megfelelő működéséhez, és mindhárom folyamat az alvással is összefügg. Az új információk bejutása és előhívása csak ébrenléti állapotban lehetséges, és mindkét folyamat kevésbé lesz hatékony, ha nem aludtunk eleget. Az új információk eltárolódása alvás közben zajlik, és ez is csak akkor lesz kellően hatékony, ha minden éjjel az alvásigényünknek megfelelő időt töltünk pihenéssel.

Valószínűsíthető, hogy a különféle típusú emlékek rögzülése az alvás különféle fázisai alatt megjelenő, egymástól eltérő tulajdonságú agyhullámok megjelenésével áll kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy eltérő alvásfázisokban rögzülnek például a tárgyi tudásunkat felépítő, tényekkel kapcsolatos információk (például hogy egy országnak mi a fővárosa), illetve az azzal kapcsolatos emlékeink, hogy hogyan kell egy bizonyos dolgot csinálni (például biciklizni vagy autót vezetni). A tárgyi tudás kialakításában a mélyebb alvásnak tulajdonítanak meghatározó szerepet: ide tartozik az alvás gyors szemmozgással kísért fázisa (REM alvás) és a lassú agyhullámokkal kísért alvás (SWS alvás). A cselekvésekkel kapcsolatos emlékeinknél még összetettebbnek tűnik a folyamat: a vizuális emlékképek kialakulását itt is elsősorban a mély alváshoz kötik, a mozgással kapcsolatos emlékek kialakulásában azonban a kevésbé mély alvás során jelentkező agyhullámoknak tulajdonítanak meghatározó szerepet.

Milyen hatása van a tartós kialvatlanságnak?

Kevés alvás után lankadnak a figyelmi folyamataink, ezért eleve nehezebben jegyzünk meg új dolgokat. A már megjegyzett dolgok előhívása ugyancsak nehezebben fog menni, alvás nélkül ugyanis nem tudnak megfelelően regenerálódni az idegsejtek. A nem kellően pihentető alvás a hangulatunkra is rossz hatással lesz, ez pedig szintén nehezebbé teszi az új információk megjegyzését. Ez az egyik legintenzívebben kutatott terület, így jelenleg erről tudunk talán a legtöbbet.

Sok kérdés mindezek ellenére még mindig nem tisztázott. Nem világos például, hogy azoknál, akik a gyors szemmozgással kísért REM-fázis hosszát csökkentő gyógyszereket szednek, miért nem tapasztalnak semmiféle emlékezetromlást. A különféle alvásfázisoknak a különféle emléktípusok kialakulásában betöltött szerepét sokkal behatóbban kell vizsgálni a jövőben, az azonban így is teljesen biztos, hogy a pihentető, az adott személy alvásigényének megfelelő mennyiségű alvás alapvető feltétele a hatékony tanulásnak és a már megtanult dolgok gyors felidézésének.

Forrás: Sleep, Learning, and Memory http://healthysleep.med.harvard.edu/healthy/matters/benefits-of-sleep/learning-memory